Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - VADÁSZ ISTVÁN: Abádszalók burgonyatermesztése
köbméter lehetett, 2-2,5 méter széles és 4 méter hosszú, a verem mélységét a talajvíz magassága szabta meg. Ahol mélyebben volt a talajvíz, ott mélyebb, ahol magasabban állt, ott nem lehetett mélyre lemenni. A szőlősoron például mélyre lehetett lemenni, mert ott homok van a felszín közelében. A kisüzemi árutermelés méretei, a burgonya piacra szállítása A visszaemlékezések szerint, az 1930-as és az 1950-es évek között, a kisüzemi burgonyatermesztés „fénykorában" Abádszalókon lehetett vagy 50-60 piacozó gazda, olyan termelő, aki maga hordta a piacra a krumplit. Az adatközlő, Kakó Pál apja hetente kétszer vitt krumplit lovaskocsival Karcagra: hétfőn és csütörtökön. De rendszeresen szállító úgy 20-25 család lehetett összesen a faluban. Például a Sáfár család, Károlyi Imre, Somodóczky Mihály, Kovács Imre, Sándor Péter, Faragó Kálmán vagy a Várkonyi család. Ezek a családok kb. 1948-50-ig jártak a piacra. A levéltári források részben alátámasztják, részben kiegészítik ezeket az információkat. Ezek szerint, 1944-ben 86 hektáron (150 kat. holdon) összesen 12.000q burgonya termett, amely átlagosan igen magas, kat. holdankénti 80 q termésnek felel meg.19 1950-ben 225 kat. holdon 2.600 q az össztermés burgonyából (11,5-12 q/kat. hold átlagtermés)20, 1951-ben viszont 994 kat. holdon ültettek burgonyát (26 kat. holdon termelőszövetkezeti csoportban, 968 kat. holdon pedig egyéni gazdaságokban).21 Ekkor a falura előírt burgonya beszolgáltatási kötelezettség 4.400 q volt, amely számításaink szerint katasztrális holdanként mintegy 4,5 q burgonya „hivatalos áron történő" beadását jelentette.22 Mindezekből nyilvánvalónak tűnik, hogy jelentős évenkénti termésingadozással kell számolnunk, mely időjárási tényezőkkel (pl. jégkár, szárazság) is magyarázható. Forrásaink szerint Abádszalókról az 1930-as évektől, a nagykun városokba (Karcagra, Kunmadarasra, Kisújszállásra, Túrkevére) lovaskocsival szállították az eladnivaló terményt a piacra. A piaci nap hétfőn volt Karcagon, így már vasárnap el kellett indulni, hogy a piac elejére odaérjenek, mivel a 19 JNSZML Abádszalók, Közigazgatási iratok, 1945, 187/945 iktatószámú elöljárósági jelentés, kelt 1945. február 16-án. 20 JNSZML Abádszalók, Közigazgatási iratok, 1950-1951, 0.82-9/1950 iktatószámú kimutatás a szárazon termelt zöldségek vetésterületéről és terméséről, kelt 1950. október 31-én. 21 JNSZML Abádszalók, Közigazgatási iratok, 1950-1951, M.82-23/1951 iktatószámú jelentés az 1951. május 5. nap elvégzett vetési munkálatokról, kelt 1951. május 5-én. 22 Az előírt, de 100 %-ra nem teljesített beszolgáltatási mennyiségre vonatkozóan lásd JNSZML, Abádszalók, Községi Tanács VB Jegyzőkönyvei 1950-1954: 1951. október 1. VB ülés, illetve az évi adatok alapján történt saját számítás. 119
