Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - VADÁSZ ISTVÁN: Abádszalók burgonyatermesztése

alól, míg aki kevesebb földjére csak saját szükségletre való burgonyát ültetett s azt teljes érésben szedi fel, azoknak van meg a burgonya vetésük A burgonya értékesítése és tárolása Az adatközlői visszaemlékezések és a levéltári források is jelzik, hogy a kisüzemi termelők a korai krumplival piacoztak. Abádról vagy Szalókról saját maguk vitték szekerekkel a Bérén, a kompon át, a Dinnyásháton át Tiszanánára, lovasfogatokkal Kunmadarasra, Kisújszállásra, Karcagra, néha még Fegyvernekre is. Akinek ökör- vagy tehénfogata volt, az Kunhegyesre vitte eladni a krumplit. A „háború előtt", az 1930-as évek végén Füredre még nem jártak a krumplival piacozni, mert akkor Füred még nem volt olyan felkapott, nagy hely, még nem volt járásszékhely sem. Karcagra, ha földúton mentek, akkor a régi „madarasi úton" jutottak el a madarasi határig, és a város alatt egy tanyánál értek be a szentimre-madarasi útba. Bementek Madarasra és onnan Karcagra a kőúton. Ha eső volt, körül kellett menni, Derzsen át, onnan Szentimre alatt - Szentimre és Szentgyörgy­puszta között érték el a Szentimre-Madaras közötti utat. Karcagra az út kb. 40 km lehetett, ez 1 óra = 7 km lovaskocsival számolva, 5-6 órai út. Kunhegyes közel volt, oda ökör- vagy tehénfogattal mentek. A korai krumplit ládákban vitték, így egy kocsin 1-1,5 mázsa volt szállítható. A korai krumpli nem sérülhetett, kényes volt, a vékony héja miatt. A nagyobb, tojásnagyságú krumplit és a kicsit is el tudták adni: a kicsi korai krumpli lett a petrezselymes krumpli. A gyöngy tyúktojás méretű krumpli volt a legkisebb krumpli egyébként, amit érdemes volt felszedni és ültetnivalónak meghagyni. Egyébként a korai krumplit augusztus közepéig fel kellett szedni, hogy ne kapjon sok vizet. Nem jó az, ha vízzel teleszedi magát a krumpli, esetleg az őszi burgonya bírja jobban az esős időt, de azt sem volt érdemes sokáig a földben hagyni, mert teleszedte magát vízzel. Ekkor még nem volt jóformán semmi betegsége a krumplinak, a burgonyabogár is csak az 1950-es években jelent meg. A szalókiak nem voltak olyan ismert krumplisok, ott ugyanis több a kötöttebb föld és így ott nem volt olyan divat a krumplitermesztés. Régen télen veremben volt a krumpli. A verem téglalap alakú volt, szinte minden háznál volt. A téglalap oldalán, középen volt a lejárat. A gödör oldalát vályoggal rakták ki és rőzsével lefedték, betapasztották sárral. A lejárón mentek le és ott jobbra-balra volt a krumpli a veremben, aszerint, hogy hogyan válogatták át. Az egyik oldalról a másikra válogatták. Ha ősszel szétválogatták, akkor egyik oldalon volt a vetőmag, a másikon a nagyobb. Egy-egy verem 4-5 18 JNSZML Abádszalók, Községi Tanács VB. Jegyzőkönyvei 1950-1954: 1952. szeptember 1-i VB ülés. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom