Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - VADÁSZ ISTVÁN: Abádszalók burgonyatermesztése
Ez a legrégibb, leginkább hagyományos krumpliszedő technika volt. A kerek kapával, oldalról a bokor alá vágtak és egyetlen mozdulattal kifordították a fészket, majd a gumókat kézzel szedték föl. így bármilyen egyenetlen volt a sor, a fészkek egyenként történő kiásása, kifordítása lehetővé tette, hogy igen kevés burgonya maradjon a földben. A szedést általában az asszonyok és a gyermekek végezték. Minden gumóra szükség volt, sajnáltak akár egyet is otthagyni. Az ásás műveletét a kapán kívül más eszköz nem segítette. A nagyobb méretű gumó volt igazán a piacképes: a kacsatojás nagyságú szemeket különválogatták és vihették a piacra. Itt a hosszúkás alakú, korai, nyári rózsakrumpli volt akkoriban, az 1930-as években elterjedve. Az 1940-es és az 1950-es évek elejéről igen sok érdekes írásos adalék áll arról rendelkezésünkre, hogy a hadigazdálkodás, illetve a kisparaszti-szabadpiaci gazdálkodást korlátozó, sőt büntető tervgazdálkodás és beszolgáltatás közepette hogyan is működött a kisüzemi termelés. 1942 októberében azt doboltatták ki a községben, hogy a burgonyatermés egy részét kötelező az állami felvásárlónak megvételre felajánlani. „A Közellátásügyi Miniszter űr rendelete értelmében mindazon termelők, akiknek fél holdnál nagyobb burgonyavetésük volt, katasztrális holdanként hat métermázsa étkezési minőségre válogatott burgonyát kötelesek a hatóság által megállapított áron, a Belföldi Burgonya Kereskedelmi Egyesületbe beszolgáltatni... "16 Később, immár más politikai, gazdasági körülmények között, 1951 november végén például azt írja az egyik tanács vb-ülési jegyzőkönyv, hogy .... a burgonya beszolgáltatásra jött egy rendelkezés, amely előírja, hogy most már be lehet adni azokat a burgonyákat is, amelynek a 4 cm-t nem haladja meg az átmérője ... "17 Ez a közvetett adat azt jelzi, hogy ez a - népi megfigyeléssel mondva - galambtojás méretű burgonya is méltánylást érdemelt a betakarításkor, illetve nagyon fontos esetekben. A korai burgonya értékesítésével kapcsolatban is születtek ebből a korszakból olyan források, közvetett utalások, amelyek szintén jellemző adalékul szolgálhatnak a termelési szokások vonatkozásában. 1952 nyár végén a beszolgáltatás nem kellő haladásának okaként ugyanis az alábbi, nyilvánvalóan évek óta működő gyakorlatot kifogásolják a tanácsi vezetők a faluban. „A burgonya begyűjtése nagyon nehezen emelkedik ..., a nagyobb földterülettel rendelkezők, akik több burgonyát ültettek, még a tavasszal felszedték és annak idején jó pénzért eladták és most kihúzzák magukat a burgonya beszolgáltatás 16 JNSZML Abádszalók, Dobolási jegyzőkönyv 1942-1946. 55, 1942. október 2. 17 JNSZML Abádszalók, Községi Tanács VB. Jegyzőkönyvei 1950-1954: 1951. november 26-i VB ülés. 117
