Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: A Magyar Kommunista Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1947–1948
hogy megyei átlagban a munkanélküliekből: „Augusztus végén is csak kb. 10- 15%-ot tudtunk a meginduló munkákkal felszívni. Közigazgatási kapcsolatai révén a pártvezetés próbálta ezt a keveset is saját propaganda céljaira felhasználni. Arra biztatta a helyi szervezeteket, hogy egy-egy nagyobb közmunka megindulása előtt igyekezzenek azt követelés formájában kivinni a lakosság közé, hogy így a párt érdemének legyen betudható a munkálatok megindítása. Hasonló módon célozták meg az újbirtokosok csoportját is. Minden járási titkárt értesítettek, hogy hol, mikor lesz telekkönyvezés. Ezt megelőzően összehívatták a parasztokat és Rákosihoz írott levélben kérték, hogy telekkönyvezzenek, ami ezután meg is történt azt a látszatot keltve, hogy mindez a kommunista vezető közbenjárásának az eredménye.83 Végezetül saját munkájuk eredményeként tüntették fel a hadifoglyok hazahozatalát is.84 Mindez azonban nem volt képes feledtetni a lakossággal sem az árak emelkedését, sem az ellátási gondokat, melyek azután a választásokat követő időszakban is megnehezítették a mindennapi életet. Jellemző a helyzet komolyságára, hogy október folyamán Ragó Antal országgyűlési képviselő, Zsemlye Ferenc szolnoki polgármester és Földi István főispán - akinek elődjét épp az elégtelen ellátásra hivatkozva mondatták le egy évvel ezelőtt munkások tömeges utcára vezénylésével - együtt utaztak fel Gerő Ernő közlekedésügyi miniszterhez, hogy a megyeközpont részére 15 vagon burgonya leszállítását kérjék.85 A lakosság hangulatát érzékletesen tükrözi a túrkevei titkár jelentése: „A népet jelenleg a politikai helyzet egyáltalán nem érdekli. Érdekli ugyan annyiból, hogy gazdasági politikával foglalkozik. A nincsen és a drágaság a főbb jelszava a népnek. Nincsen élelem és drága a ruházati cikk. [...] A drágaság és a nincstelenség miatt sem a központi, sem a kerületi pártnapjainkat nem látogatják kellően. Ugyanezen okok miatt nagyon gyenge a tagdíjfizetés is. "86 Az ősz folyamán visszaeső pártélet mögött azonban nem a párttagok közömbössége állt. Sokkal inkább a „radikalizmus és a gyors leszámolás vágya "87 melyet a helyi párttitkárok többsége képtelen volt kezelni. A megyei 82 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 2. sor. 8. ő.e. 10. tétel. Jelentés a propagandamunkáról 1947. augusztus hónapban, 1947. szeptember 11. 83 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 3. ő.e. 6. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei választmányi üléséről, 1947. június 15. 84 JNSZML MKP ir. X. 40/n. 14. ő.e. 7. tétel, Az MKP Központi Vezetősége Szervezési Osztályának levele az MKP Megyei Bizottságának, 1947. 85 Gerő miniszter segítségével 15 vagon burgonyához jut a város. Tiszavidék 1947. október 26. 86 JNSZML MKP ir. X. 40/n. 2. ő.e. 22. tétel, Az MKP túrkevei titkárának jelentése, 1947. október 19. 87 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 2. sor. 20. ő.e. 4. tétel, Az MKP Szolnoki Szervezetének káderjelentése, 1947. október 2. 98
