MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1956. március 23. - 1956. augusztus 3.
1956-03-23
nekünk papírról beszélni. Nem akarom megsérteni Nagy elvtársat, de ő is helyesebben tette volna, ha leteszi a papírját. Nem volt abban semmi rossz, semmi helytelen, amit mondott, de a mai aktíván nem egészen azt kellett volna mondani a törvényességről, mint amit mondott. Egy felszólaló elvtárs előre nem tudhatja, hogy milyen" lesz a beszámoló, milyenek lesznek a hozzászólások. Hozzászólása attól is függ, hogy mit hallott,, milyenek voltaka hozzászólások, miben lehet vitatkozni, elmondani^ "ezt vagy azt a kérdést másképpen látom" stb.Abban, hogy mindig mindent leírunk, kevés a haszon, a beszámolót csak maghallgatják, a vita nem mindig annak megfelelően alakul. Elvtársak! a személyi kultusz ilyesmire is kihatott. > Miből kezdődött ez a leírás? Részben agy vált általánossá a Szovjetunióban, hogy az emberek féltek: jaj,istenem, valamit rosszul Gondok, nem ugy, ahogyan kellene, mit csinálnak velem., ha leirom, be tudom majd mutatni. Persze a beszámolót Kálmán elvtárs leirja, ez egy nagy beszámoló, vigyázni kell, hogy minden kérdés bennelegyen, ne maradjon ki semmi - ez el is fogadható. Elvtársak, most nekünk nincs seiüml okunk arra, hogy féljünk. Valaki nem egészen ugy mond ja,mint kellene, kiigazítjuk, megmondjuk: "elvtárs, maga egy kicsit melléfogott'. 1 . Elvtársak! Papir nélkül sokkal elevenebb, színesebb, érdekesebb a vita, több tapasztalatot hoz fel, többet segit a közös ügynek. A munkamódszerben egy másik nagyon fontos kérdés,' hogy "a megyei, jáaási, városi, közsági pártbizottságok, továbbá'a pártalapszervezetek mire helyezzék a munkában a fő súlyt, hogyan mérjék le munkájuk eredményét. Egyes elvtársak sokat járnak a területre - azt lehet mondani^ éjjel-nappal kint vannak -s nehezen tudják lemérni, mi is a Jaznoe a munkájukban, megvan-e a megfelelő eredmény. A kongresszuson Hruscsov elvtárs nagyon hasznos tanácsot adott, helyes lenne megszívlelni. Azt mondotta: a megyei, járáéi # .városi, községi párt- és tanácsszervek, az üzemi szervek aMí-Sír" teszik a leghelyesebben, ha azt nézik, hogy hol"van a&S" körzetükben J4 V .közepes vagy gyen^.monít«,«4*L fcolh.^. ^aa %í minden járásban, községen s konkrét célt állítanak maguk elő. pl. a megyei, járási, városi pártbizottság megnézi: nálunk van összesen 30 szövetkezet, ebből lo jé, le közepes, le gyenge. Mi most'a következő egy esztendőre azt tűzzük ki célul, hogy segítünk"abban, hogy visszaesés sehol se legyen, ejámellett kettőt-hármat a jók, kettőt-hármat a közepesek színvonalára emelünk. Ez konkrét célkitűzés s a munka eredmó- 1 nyá t év végén le lehet mérni: maiunk volt lo közepes, lo gyenge és/ lo jő szövetkezet; célul tűztük ki, hogy két-három gyengét köa%^t»s, , két-három közepest a jók színvonalára emelünk, megcsinalt\xk.$i&z nagyon megszívlelendő dolog, konkréttá ta^sl^W3S^X^sy^lkitix~ zóst. Ha már van célkitűzésem - tehát'"hány gyenge szövetkezetből csinálunk közepest -, először *ís azt elemezem, miért jó, közepes vagy gyenge egyik-másl^,'siven követnek ex hibát, mi az oka a lemaradásnak; 5; _ . . > .... Elvtársak! Nem a paraszttal, nem az "emberekkel van a baj, hanem a vezetésen múlik a legtöbb esetben; van az emberek között ugyan rosszabb, részegesebb stb., de ezt a jó vezetés ki tudja egyenlíteni. Le lehet mérni, miért jó, gyenge vagy közepes egyikmásik szövetkezett azért jó, mert jó a vezetés, közepes, mert közepes a vezetés, azért gyenge, mert gyenge a vezetés, s általában igy szokott ez lenni. Ezért nagyon fontos a kádermunka., hogy a gyenge vezetők helyébe megfelelő, jó vezetőt találjunk. Üzemben, termelőszövetkezetben is van jő; közepes vagy gyenge brigád"; A jé vezetőnek az s feladata, hogy a legjobbaknak a tapasztalatait elültesse, érvényesítse a közepesnél, gyengénél. Ez a legfőbb kötelességük a : vezetőknek. Én voltam könnyűipari miniszter,-! amikor ott dolgoztam
