MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1956. március 23. - 1956. augusztus 3.

1956-03-23

Elvtársak| A munkásosztály forradalmi pártja, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiség legjobbjainak önkéntes harci szövetsége, amelynek egész tevékenységét a dolgozók fel* szabadításáért folyó küzdelem, a dolgozók anyagi jólétének meg­javításáért folyó harc hatja át. E pártban a vezetés nem egyik, vagy másik személyé, hanem a tagság bizalmából választott ve* zető szerveké* Ahol ezt nem veszik figyelembe, ahol egyik-másik vezető magát a vezető szervek fölé helyezi, ott az ut paran­csolgat áshoz, a bírálat slfolytásához, a zsarnokoskodáshoz ve­zet, előbb-utóbb hibák kiivatkeznek be a munkában, mint be­következett Sztálin munkájában. Sztálin nem látta világosan azokat a kérdéseket, amelyeket az élet vetett fel napjainkban is, ós amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja XX* kongresszu­sa a maga valóságában tisztázott és feltárt* Nem látta világosan a két rendszer egymásmellettlétót, a forradalmi munkáspártnak a nem proletár osztályokhoz való viszonyát;* Nem látta világo­san a szocializmus egy országon tul aratott győzelmének kiha­tását a nemzetközi szocialista mozgalomra, ós azokat a lehető­ségeket sem, amelyek abban a harcban rejlenek, amelyeket a tőkés országokban most a dolgozók a kommunista pártok vezetésével foly­tatnak* Nem látta világosan ós tisztán a kapitalizmus'ciklusos válságának alakulását az általános válság időszakában* Ezért von­hatott le olyan következtetést, hogy a tőkés gazdaságokban, az imperializmus jelenlegi szakaszában a technikai haladás teljesen megreked, általános pangás áll be, holott az élet mást igazolt* Nem látta azt, hogy a termelőerők fejlődósét egy adott társadalom, történetesen a kapitalista termelési viszony gátolhatja, de a-zt megállítani, a fejlődés útját elzárni képtelen* Nem látta vilá­gosan a szocialista mezőgazdaság lehetőségét, perspektíváját, nem is foglalkozott vele hosszú éveken keresztül* Miután a veze­tés egyszemélyi volt, a párt sem foglalkozott ezzel a kérdése­sei ugy, mint foglalkozott 1953-óta* Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa e tételek feldolgozásával tovább fejlesztette a marxista-leninista tanításokat, célkitűzést, perspektívát adott a szovjet népnek, a nemzetközi munkásmozgalomnak, az egyszerű dolgozóknak* Ezzel a Szovjetunió Kommunista Pártja megnövelte a Kommunista Pártok tekintélyét, nagyobb lehetőséget teremtett arra, hogy a Kommu­nista pártokban kibontakoztassa, helyreállítsa a kollektív ve­zetést, a pártvezetés lenini módszerét, hogy még tömörebben tudják a kommunista pártok felsorakoztatni a dolgozókat a szoci­alizmus ügyéért vívott harcra. Meg lehetünk győződve, hogy en­nek az eredménye a Szovjetunióban, a népi demokratikus országok­ban ós a világ minden táján rövid idő alatt ki fog bonatkozni* Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kon­gresszusának vitájában a nemzetközi kérdések, a pártvezetés, a pártmunka kérdéseivel együtt rendkívül nagy ós fontos helyet kaptak a termelés kérdései: a termékek mennyiségének növalése, az önköltség csökkentése iparban, mezőgazdaságban egyaránt* Az a metsző ós éles bírálat, amellyel a kongresszus az e kérdések­ben késlekedőket vagy mulasztókat illette, figyelmeztető útmu­tatás a mi számunkra is* Abból a helyzetből kiindulva, hogy megyénk mezőgaz­dasági jellegű, hozzászólásom további részében a mezőgazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom