MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1954. május 17. - 1955. május 30.

1955-04-25 - 1. Szóbeli beszámoló a Központi Vezetőség falusi munkára vonatkozó határozatának végrehajtásáról - 2. Szóbeli beszámoló a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom, politikai, gazdasági helyzetéről, a feladatokról

Csáki István elvtárs, i.eftyei pártbizottság titkára: Vita és állásfoglalás céljából előterjesztjük a termelő s Következetek politikai ős gazdasági megszilárdítása és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket* Tsz-eink politikai és gazdasági helyzete az előző évekhez viszonyitva javult, ezt mindenki elismeri, még az egyénileg dolgoző parasztok is. A járási, városi pártbizottságok,a tanácsok ebbeli érdemeit ugy gondolom, senkinek nincs szándékában vitatni. A nagyüzemi gazdaság fölénye kezd megmutatkozni: a tszek politikai és gazdasági tekintélye nő a falun. De mindjárt hozzá kell tenni: a szövetkezeti mozgalom megszilárdítása és fejlesztése terén ma sem kisebbek a problémák és a feladatok, mint egy évvel ezelőtt. Szövetkezeteink ma is számos hibát hordoznak magukon. Vegyük elsőnek a nagy tsz-ek problémáját: a nagy tszek politikai és gazdasági vezetése ma sem kielégitő, még az a néhány jobban működő nagy termelőszövetkezet sem kivétel ez alél, mint pl. a mezőtúri Béke, a karcági Béke és még néhány. Azt kell mondani, hogy nem történt meg sem a mi részünkről, sem a járási, városi pártbizottságok részéről a megfelelő intézkedés ezek politikai és gazdasági megerősítésére. Igaz, hogy mi ezeknek a nagy termelőszövetkezeteknek a létrehozására nem voltunk akkor felkészülve, létrehozásuk alkalmával nem volt konkrét program a vezetésre, de ezek születésétől 4-5 év'már eltelt. Ugy kell felvetni ma már a kérdést: valóban olyan tehetetlen emberek vagyunk, hogy ennyi idő alatt nem lettünk volna képesek ezeknek a problémáknak a megoldásárai hogy ezek as országos hlrü szövetkezetek kikerüljenek abból a kátyúból, amelyben vannak? Azzal a ténnyel, hogy a nagy szövetkezetek gyengén működnek, jövedelmezőségük alacsony - a gépállomások hathatos segitsőge, támogatása ellenére is - az ellenség szájába adunk érvet. Az ellenség tagadja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, mert neki táptalaj a kisárutermelő gazdálkodás. Az, hogy szövetkezeti mozgalmunk két éven keresztül stagnált, annak tudható be, hogy a nagy szövetkezeteket - különösen a tsz városokban lévő nagy szövetkezeteket - nem szedtük rendbe, problémáikat nem oldottuk meg. Anélkül, hogy az ellenség érveit ismételnénk el, anélkülj hogy saját felelősségűnket takarnánk,el kell mondani a következőket, hogy lássák, milyen súllyal vetődik fel napjainkban a nagy termelőszövetkezetek problémáinak megoldása: 1954/55 gazdasági évre elkészített tervek alapján termelőszövetkezeteinkben a loo kh utáni bruttó üzemi bevétel lo4.7oo forint. Ezen belül a 2oo holdig terjedő szövetkezetekben a loo kh utáni bruttó bevétel 162.4oo forintot tesz ki. Viszont az looo-2ooo kh közötti szövetkezeteknél már csak I03.QOO forint ós a 2-3 ezer holdas szövetkezeteknél 91.880 forint. Ez azt jelenti, hogy a 2-3 ezer kh közötti szövetkezeteknél loo kh után 70.000 forinttal kevesebb az üzemi bevétel, mint a 2oo holdon alAli szövetkezeteknél. Ez a tény kizárólag és egyesegyedül a gazdálkodás színvonalából, a vezetésből szármzik. Ezeknek a nagy szövetkezeteknek az adottságai, talajviszonyai semmivel se rosszabbak az átlagosnál, a kisebb termelőszövetkezeteknél, de viszont náluk a vezetés, a munka, a felkészülés máskép néz ki. Iliből fakad a termelőszövetkezetek jövedelme? Mindenekelőtt abból, hogy a növénytermeléshez megfelelő számú ős minőségű állatállomány álljon rendelkezésre, ami elengedhetetlenül hozzátartozik a gazdálkodáshoz.