MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1954. május 17. - 1955. május 30.
1955-04-25 - 1. Szóbeli beszámoló a Központi Vezetőség falusi munkára vonatkozó határozatának végrehajtásáról - 2. Szóbeli beszámoló a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom, politikai, gazdasági helyzetéről, a feladatokról
Ha megvizsgáljuk a szövetkezetek egyes kategóriáit, mindjárt látjuk, miért alakult Így a bevétel? Jíózzuk a sertésállományt. Pl. a 2oo holdig terjedő szövetkezetekben a sertóssürüség 46 db loo kh szántóra, ezen belül a koca 8,2 db* A 2-3 ezer kh-ig terjedő termelőszövetkezetekben a sertóssürüsóg 19,7 db, a koca 3,7 db loo kh-kint. A 3 «ser holdon felüli tsz-eknól némileg jobb: 24 db a sertóssürüsóg ós 4,3 db a kbcasürüség. A szarvasmarhaállománynál ez méginkább megtalálható. Pl. a kunsztmártoni járásban a kis tsz-ekben 12,9 db loo kh szántóra, viszont az 1-2 ezer kh közötti szövetkezeteknél már csak 3,4 db loo kh szántóra a szarvasmarhasürüség. A 3 ezer holdon felüli szövetkezeteknél pedig már csak a 8-at éri el a szarvasmarhasürüség. A szolnoki járásban a kis szövetkezetekben lo,7 db, viszont a 5 ezer holdon felüli szövetkezeteknél a szarvasmarhasürüség 6,9 db-ot tesz ki. Az állatállomány szaporítására ezekben a nagy szövetkezetekben nincs megfelelő törekvés, sőt nem egy járásban a szövetkezetekben a szarvasmarha- és egyéb állatállomány csökkentésére- törekednek. Az 1955-ben elkészített tervek szerint 44 szövetkezetben van ilyen tendencia ós 4.142 ezer Ft értékben irányozták elő az állatállomány csökkentését. Az állatállomány ilyen mértékben való csökkentését azzal a céllal irányozták elő, hogy ebből a munkaegységre fizessenek ki a tagságnak, ahelyett, hogy a növénytermelés, az állati termékek termelése területén irányoztak volna elő feszítettebb tervet.. A meglévő állatállomány hozama sem megfelelő. A turkevei Tőrös Csillag tehenészete, ahol az állomány véleményem szerint nem rossz, az ottani gondozók munkája is elfogadható, - a vezetés következtében, a szakmai irányítás következtében az állatállomány hozama rendkívül alacsony. Tad elvtárs is velünk volt ós ott látta meg - különösen Dávid elvtárs észrevétele alapján -, milyen súlyos hibák vannak. A nagy termelőszövetkezetek helyzetének megváltoztatásánál tehát soronlóvő feladat az állatállomány Szaporítása. Gondoskodni keli arról, hogy az állattenyésztés vonalán honosítsuk meg a fejlettebb termelési módszereket. Az 1951-32-ben elért fejlett termelési módszerek után ennek az agitációja leállt ós ma sincs semmiféle törekvés a legtöbb szövetkezetben ezek meghonosítására, pedig számos példa igazolja ezek helyességét. A jövedelmező üzemágak kérdése is elsősorban a nagy tsz-ek problémája. Az összes üzemi bevételnek 1,6 %-át teszi ki az az ősszeg, amit a jövedelmező üzemágakbol közvetlenül Vesznek be a tsz-ek /kertészet stb./. Pl. a zöldségtermelés 1953 őta viszszaesett. 1953-ban öntözött zöldsógterületünk 1412 hold volt, 54ben 854 hold. 55-ben viszont csak 624 holdat irányoztak elő. Ugyanakkor a többi öntözött területnek a kihasználása nincs biztosítva. Öntözött területeink 75 %án termelséc rizst, a felszabadult területek egy része parlagon hever. A múlt esztendőben is mintegy 15 ezer hold öntözött terület nem volt megfelelően hasznosítva, ezen belül mintegy 8 ezer kh egyáltalán. A jövedelmező üzemágaknál kell megemlíteni a hizlalás problémáját. Termelőszövetkezeteink nagy mennyiségben kivannak állatot értékesíteni: 21 ezer juhot, 1713 szarvasmarhát, 54 ezer sertést szándékoznak ebben az esztendőben értékesíteni a beadás teljesítőn tul, azonban ennek túlnyomó többségét sovány állapotban akarják a piacra vinni. A tegnapi Szabad I3ép-ben is volt egy igen hasznos cikk arról, mit jelent a szövetkezet jövedelmezősége szempontjából a sertóshizlalás?
