MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. július 4. - 1955. augusztus 15.
1955-08-15 - 1. Szóbeli jelentés a tanácsok kádermunkájáról. Melléklet: határozat - 2. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. Melléklet: határozat - 3. Jelentés a köznevelés helyzetéről. Melléklet: jelentés, határozat - 4. A Központi vezetőség 1954. december - a sport és testnevelésre vonatkozó - határozatának végrehajtásával kapcsolatos határozati javaslat megtárgyalása. Melléklet: határozati javaslat - Írásbeli és szóbeli javaslat káderügyekben
kából. Súlyos hiba, hogy a munkás-paraszt tanulók eredményei mindenhol gyengóbbek. A középiskolai beiskolázás - mind a szociális összetételt, mind a létszámot tekintve - gyengén megy az általános gimnáziumokban s hibák vannak az érettségizettek elhelyezésében is. Sokan morzsolódtak le évközben is a gimnáziumokból. Számuk ebben az évben 5oo fő /lo %/ tavaly 341 volt. Jelentős szerepet játszott ebben a diákotthon térítési dijak felemelése is. A lemorzsolódott 65 #-a munkás-paraszt. Nevelőink 6lmult évi munkája egyes területeken eredményesnek mondható. Az oktató munka javulását mutatják a tanulmányi eredmények s a tanulók tárgyi tudásának a növekedése. Javulást mutat a pedagógiai munka is, gyümölcse ennek pl. az. is, hogy egy országos pályázaton megyénk messze az első helyen végzett, A jobboldali elhajlás következményei azonban az oktató- nevelő munkában is erősen éreztették hatásukat. Sajátos vonásai ennek - az általános és az oktatás ügyben is jelentkező téves nézetek, azoknak a gyermek tudatába való átvitele mellett, mint pl. a párt és munkásosztály vezető szerpének elhallgatása stb - főleg abban jelentkeztek, hogy a hallgatók irányában támasztott követelmények állandó emelése mellett tantestületeink nem törekedtek eléggé az oktató- nevelő munka színvonalának is az emelésére, arra, hogy a gyermekek -.különösen a munkás-paraszt gyermekek - meg is tanulják az anyagotf az erkölcsi nevelésben ncn kapott elég hangsúlyt a közösségi nevelés, a munkára és a társadalmi tulajdon megbecsülésére irányuló nevelés, s eltorzultak a hazafias nevelés helyes célkitűzései. Nem érvényesült kellő képpen a szocialista haza megszerettetése, és a proletárinternacionalizmus. Elhanyagolták a szovjet pedagógiai tapasztalatok alkalmazását s feléledt egy sor burzsoá, pedagógiai - ideológiai nézet /verés, nacionalizmus- kozmopolitizmus stb/. Háttérbe szorult az ateista nevelés, kevésbé ellenőrizték a hitoktatást. Felszínre jöttek a vallási nézetek, pedagógusainknál általánossá vált a templomba járás, közte sok párttag pedagógusunknál is. Felütötte fejét az erkölcstelenség. Pedagógusaink nagy része nem törődött, nem foglalkozott az ifjúsági szervezetekkel. Végeredményében háttérbe szorult a nevelés pártossága. Gyakorlati következményei jelentkeztek mindennek abban, hogy a tanulók tárgyi tudása, állásfoglalása a világnézeti tárgyaknál bizonytalan, a végzős hallgatók kis része akar menni az iparba, mezőgazdaságba gyakorlati munkára, hogy a munkás-paraszt tanulók tanulmányi eredményei gyengébbek az átlagnál. Sőt ebben a vonatkozásban több helyről érkeztek panaszok, hogy az egyéb és osztályidegen származású tanulókat tolják előtérbe f Ifjúsági s-zervezeteink szerepe--eS#kkent, Nem véletlen az sem, hogy középiskoláinkból Tissapalkonyára csak 4o-en , /.
