MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. július 27. - 1953. október 12.
1953-08-31 - 1. Jelentés a járási-városi választmányi ülések tapasztalatairól - 2. Jelentés a Megyei Pártbizottság, a pártszervezetek értelmiséggel való kapcsolatairól, a kapcsolt erősítésének feladatairól. Melléklet: jelentés - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Pártalapszervezetek alakulásának jóváhagyása
» i II. MB. a pártsze rvezetek mu nkája, felad tai az ér telmiséggel való kapcsolat erősitése. a köztük végzett polit ikai munka területén. Elő adó: Egri Anranka, és Vida Béla elvtársak. Dá vid elvtárs: összefoglalója. Kiss elvtárs véleménye helyes, amikor leszögezte, hogy a Megyebizottjág maga is lebecsüli ennek a kérdésnek a jelentőségét és lényegét, líi mutatja Bűz is, hogy nem súlyának megfelelően készítette elő a jelentést, de munkájában sem megfelelően foglalkozik az értelmiségi problémával. Az értelmiségiek között végzett politikai munkánkban nincs lénye-?, ges javulás. Ez a terület pártszervezeteink részéről és részünkről is el van hanyagolva és ennek a következménye az, hogy - bár pártunk és kormányzatunk minden intézkedésével kihangsúlyozza az értelmiségiek szerepét, jelentőségét és olyan politikát folytat, melyen belül az értelmiségiek minden rétege érzi saját tapasztalatai alakján, hogy milyen fontos szerepe és jelentősége van - mégis mi nem tudjuk felszinre hozni az értelmiségiekben rejlő képességeket. eVz erőt, a tudást és ez a gazdasági és kulturális élet területén sok esetben komoly hibákat., zavarokat, lemar* dást idéz elő. Mi ismerjük, hogy üzemeink a tervteljesitésben le vannak marsdva. Azt a kérdést azonban sem a Megyebizottság, sem az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek nem ellenőrzik, és nem tisztázzák, hogy az üzemeken belül a mi műszaki értelmiségieink még mindig nincsennek megfelelően menVacsülve a bennük lévő alkotó, kezdeményező erő, a termelés érdekében nincsennek h^sznositva. Ezt a kérdést tehát mélyebben, alaposabban - mint egy' külön fontos kérdést - sem a Megyebizottság, sem a pártbizottság és a szakszervezet•nem elemezte és nem vonta le ennek alapján, hogy az üzemekben milyen intézkedésekre van szükség. Nem megfelelő az a politika, amelyet a Megyebizottság és a pártbizottságaink az értelmiségiek területén végezflkek. Az utóbbi időben nem hogy javult volna a ^egyebizottság és a megye -pártszervezeteinek kapcsolata az értelmiségiekhez, hanem romlott, gyengült, melyet Nádas elvtárs adatai világosan mutatnak. A párton belül-bór erőfeszítéseket tettünk-a függetlenített apparátusban sem emelkedik az értelmiségiek, szakértelmiségiek száma. A tagjelölt felvétel területén a kormányprogram megjelenése után mindössze 1 felvétel történt, ami azt mutatja, hogy az értelmiségiek korébői csökkent a felvételek száma. Ez meglehetősen súlyos hiba. Helyes azt felvetni, hogy nem-e a Megyebizottság és osztályvezetőinek magatartásában rejlik ez? Ezt pex-sze tovább lehet elemezni a pártbizottságok titkárai, osztályvezetői, vagy az állami szervek területén dolgozó vezető-kommunisták felé, hogy az értelmiségiekkel szemben nyiltan nein, de belsőleg előítélettel rendelkeznek, cízektáns magatartást tanusitanak és ezt mutatja az is, hogy a Megyebizottságon belül mindenki munkás és paraszt származású. Azt hiszem ezt a kérdést bizonyos vonatkozásban a fejlődés napirendre • fogja tűzni. E z a szektáne vonás, az előítéletek kérdése ez az, hogy bár felvetjük ezt a kérdést, de formálisan vetjük fel, hogy
