MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. július 27. - 1953. október 12.

1953-08-31 - 1. Jelentés a járási-városi választmányi ülések tapasztalatairól - 2. Jelentés a Megyei Pártbizottság, a pártszervezetek értelmiséggel való kapcsolatairól, a kapcsolt erősítésének feladatairól. Melléklet: jelentés - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Pártalapszervezetek alakulásának jóváhagyása

belső ellenállás van ezen a területen, hogy az értelmiségiek munkáját megbecsülni, köztük politikai munkát végezni, velük foglalkozni, kezdeményező, alkotó erejükre támaszkodni ez mind formálisan van elismerve. Ez a Megyebizottság mun-kájának egyik igén komoly fogyatékossága. G-eiő elvtárs már 1949-ben felvetette ezeket a kérdéseket. ízzel kapcsolatban mi a teendő? A határozati javaslat foglalkozik néhány kérdéssel. Kern felesleges azt még egyszer aláhúzni, hogy mindenki javitsa ki ebben a érdesben a helytelen, szekténs magatartását. Az értelmiséget lebecsülő szektáns magatartást,különböző elviteleteket fel kell számolni és elő kell venni ezt a problémát konkréten területi vonatkozásban. Minden osztálynak politikai munkájában, a maga hatáskörében ilyen rétegű értelmiségi munkát kell végezni. A Megyebizottságnak ezt a problémát minden pártbizottsággal előtérbe kell állítani, és napirendre kell tűzetni, sokkal gondosabb előkészítésben,min b ahogyan ezt mi tettük. Vigyázni kell arra , hogy a pártbizottságok ne a kérdést általában, hanem a kérdést" részletenként tűzzék napirendre. Pl. a pártbizottság milyen segitséget ad .z iskolai pártszervezetek munkájához. Vagy tűzzék napirendre, nogy a pártbizottság, a tömegszervezeti osztály hogyan foglalkozik az iskolai pártszervezetek titkáraival. Nem-e a tsz. az üzemi pártszervezetek segitése mellett elhanyagolja az iskolai pártszervezetek munkájának a segit:.'sét. A tagjelölt felvétel kérdésénél külön napirendre lehet tűzni, ho y a pártbizottságfl'a.z értelmiségiek területén a tagjelölt felvétellel hogyan fogialkoznak* milyen értelmiségiek vannak azon a területén, és az értelmiségiek politi .ai fejlődése alapján, ho yan kell számukat, szerepüket növelni a ártón belül. Ilyen kérdés az agronómusokkal való törődés.Felvetődik, hogy nincs, aki megvédje az agronomusokat, ki vannak téve a különböző oldalú nyomásoknak és az agronómus nem érzi, ho y honnan kaphat védelmet és támogatást, hová fordulhat bátran és nyíltan az őt ért sérelem orvoslásáért. Külön meg kell nézni, ho^y a mezőgazdaság területén • mi szak értelmiségieink hogyan vannak ' megbecsülve, politikailag nevelve, a politikai oktatásba mennyire vannak bevonva/a párttitkárok, tanácselnökök milyen magatartást tanúsítanak irántuk* Igen fontos kérdés az értelmiség területén a kádermunka kérdése, mit több esetben megtárgyaltuk a eádermunkát és ezt a kérdést a kadermunka tárgyalásánál elvétve egy-egy mondatban érintettük. Nem néztük meg, hogy tanöcsvonalon az értelmiségiekkel kapcsolatban milyen káiermunka folyik, az oktatási osztályon milyen személyzeti politika folyik, a pedagógusok önbizalmát, párthozvaló viszonyát javítja-e, nincs e ott protekcionizmus stb. A Megyei Tanács VB. ezt konkrétan egyetlen esetben sem nézte meg. A mi iskoláztatási káderpolitikánknál ezt a kérdést előtérbe kell állítani és ilyen vonatkozásban külön is helyes megtárgyalni. Miért nem veszünk fel mi pl. soronkivül értelmiségieket a pártba? A Központi Vezetőség határozata erre módot ad. A KV. engedélyével megyénkben kiváló mérnököt, orvost, tanárt, agronómust - akik most a kormányprogram után ténylegesen az állami szervek támogatása, megbecsülése alapján kezdeményez, alkot, megmutatja, hogy a néphez hü és minden képességét az ország felvirágoztatása érdekében rendelkezésünkre bocsajtja, - az ilyen kiváló értelmiségieket .soronkivül lehetne felvenni párttagnak. Megyénkben egyetlen ilyen eset sem fordult még elő.