MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. április 28. - 1952. június 2.
1952-04-28 - 1. Szóbeli beszámoló a máj. 1-i munkaverseny tapasztalatairól és az ünnepségek előkészítéséről - 2. Jelentés a pártcsoportok kiépítéséről és azok munkájáról. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a normarendezés tapasztalatairól. Melléklet: jelentés - 4. Jelentés a kukorica, a lucerna és a rizs vetéséről, a növényápolási munkákra való felkészülésről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 5. Szóbeli jelentés az 5 hónapos pártiskolai hallgatók kiválogatásáról - 6. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 7. Szóbeli javaslat a máj. 5-i és a máj. 12-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére
megszervezésével biztosítják, hogy az átmeneti keresetcsökkenést a legrövidebb időn belül behozzák. Nem volt kielégítő az Apritógépgyár és a töröksztmiklósi Gépgyár aktivaértekezlete, Az Aprtbógépgyárban pl. a műszakiak nem szóltak a normarendezéshez /népszerűtlennek tartják/. Opportunista magatartás mutatkozott meg Tsztmiklósi Gépgáyrban, ahol 18-án azért nem tartották meg az aktivaértekezle tet, mert szombat délután és vasárnap alkalmával az ellenség támadásától féltek. 21-re elhalasztott értekezleten sem jelentek meg megfelelő számban, ahol javaslat hangzott el, hogy a távolmaradókat pénzbirsággal sújtsák. A titkár elvtárs hozzászólásában kijelentette,, hogy az értekezlet anyagát vegyék ugy, mint fontos állami titkot, amit egyenlőre nem lehet kivinni a dolgozók közé. Az aktivaülések ál bálában jók voltak /Jászberény és Tsztmiklós kivételével/. Az aktívák megértették a normarendezés fontosságát és vállalták annak-jó végrehajtását. Több helyen azonban túlságosan könnyű feladatnak tartottak a normarendezést és ez a további értekezletek előkészítésében meg is mutatkozott. Hibája volt az aktivaértekezle teknek, hogy nem eléggé konkretizálták az üzembe: miért is vált szükségessé a normarendezés és nem ismertették annak technikai lefolyasát.Műszaki értekezletek: többnyire a normarendezés technikai lebonyolításit tárgyalták meg, elosztották üzemrészekre az előirányzott csökkentési százalékot, megalakították a normafelülvizsgáló bizottságokat és azok kioktatását végrehajtották.- Jó volt a műszaki értekezlet a Járműjavítóban ahol osztályonként tartották meg és a vállalati igazgató személyesen vett részt ezeken. A Tiszacipőrgyárban a műszaki értekezlet 15-20 percig tartott és nem is szabták meg konkrétan a feladatokat. Líüszaki értekezletek hiányossága: hogy túlságosan a technikai feladatokat tárgyalták és ezeket politikailag nem támasztották alá. i-ibből kifolyólag a termelési értekezletek megtartására* s em készül tek fel a műszaki vezetők megfelelően. /Tö bb helyen nem is ő k tártották/ ' ' A népnevelő értekezletek: jól voltak megszervezve, a Tiszacipőgyár,Jászberény, Tiszabutorgyárban, ahol a népnevelők csaknem teljes számban megjelentek. Titkári beszámolók lelkesek voltak, de többnyire általánosak. Kern voltak megfelelő helyi konkrétumok és érvek kidolgozva, kivéve a Tiszacipőgyár és a Járműjavító kocsiosztályát, ahol a titkári beszámoló konkrét és megfelelő agitációs érveket adott a népnevelők kezébe.- Pl. hány uj gépet kapták, hogyan emelkedett a dolgozók keresete, mennyi újítási javaslatot vezettek be. Az Apritógépgyárban a titkár elvtárs elmondta, hogy 1 gépen dolgozó munkis pl. ujitást vezetett be, ezt a vezetőséggel nem közölte, ezt az ujitást többen is átvették és ezáltal magas százalékot értek el, normájuk lazává vált, indokolatlanul magas keresethez jutottak. Ham sikerült a népnevelő értekezlet a Járműjavító 6 osztályán megfelelően, a Papírgyárban, ahol a titkár elvtárs elutazott versenykiértékelésre, levélben hagyta meg, hogy tartsák meg az értekezletet, igy