MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. április 28. - 1952. június 2.

1952-04-28 - 1. Szóbeli beszámoló a máj. 1-i munkaverseny tapasztalatairól és az ünnepségek előkészítéséről - 2. Jelentés a pártcsoportok kiépítéséről és azok munkájáról. Melléklet: jelentés - 3. Jelentés a normarendezés tapasztalatairól. Melléklet: jelentés - 4. Jelentés a kukorica, a lucerna és a rizs vetéséről, a növényápolási munkákra való felkészülésről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 5. Szóbeli jelentés az 5 hónapos pártiskolai hallgatók kiválogatásáról - 6. Fegyelmi ügyek megtárgyalása - 7. Szóbeli javaslat a máj. 5-i és a máj. 12-i megyei pártbizottsági ülés napirendjére

sem politikailag, sem szervezetileg nem volt az előkészítve és cl kellett halasztani. A népnevelői értekezleteken a hozzászólásokból megállapítható, hogy a népnevelők megértették a normarendezés fontosságát és konkrétan ré is mutattak: milyen területeken lazultak meg a normák. A Bútorgyárban, luagdus Pál szthanovista elmondotta, hogy az ő normája már laza és helyesli a felülvizsgálását.- A hozzászólásokra általában mégis az a jellemző, hogy elismerik a norma lazaslgit, de a példákat mégis a mások munkaterületéről ve_bbék a népnevelők, mig a saját noméáLkrÖl keveset beszéltek, A népnevelő értekezletek ilt Iában helyesen tárgyaibak meg és szóltak a normarendezés­hez, több népnevelő vállalást is tett a bcljesibmény fokozására, különösen a Jármüjavitóban, és a Tiszacipőgyárban. Hiányossága, hogy nem tárgyalták meg a helyi adottságokat, figyelembevéve, hogy milyen érveket kell fel­használni a normarendezéssel kapcsolatban és az értekezletek nem mozgósí­tottak a népnevelőket és nem adták konkrét feladatokat számukra.­A termelési értekezleteken: a megj elenés jó volt, a dolgozók 95 %-a vett azokon részt. Á beszámolók azonban rövidek voltak és nem voltak kellőképp konkretizálva, nem ismertették részletesen a dolgozókkal a normarendezés lefolyását, az egyes üzemrészekre eső csökkentési százalékot, mert az üzem­gazdasági osztályok erre az időre ezt nem tudták felbontani. A dolgozók töb sége megértette a normarendezés szükségességét, csak azt hiányolták, hogy nem tudják még most sem milyen lesz a fizetéscsökkenés egyes munkadarabok normászigoritásával. A termelési értekezleteken a dolgozók több példával [elmondták, hogy a régi norma gátolta a termelést, mert a_Bujtorgyárban ­/mondja Yálóczi elvtárs -pl. a vasalók már délelőtt elérik a 200 %-ot és délubán a munkáidéjüket nem használják ki kellően. Á Tiszacipőrgyárban pl. a minőségi norma bevezetéséhez szőltak hozzá többen. Káposztás elv. maga beismerte, hogy & a mennyiségre törekedett és a minőséget elhanyagolta. Helyesli a minőségi norma bevezetését. A járműjavító dolgozói a termelési értekezleten többen tettek vállalást. Pl, a mozdony-osztályon válalták egy mozdony terven felüli leszerelését és a termelés százalékos emelését. A ter­melési értekezletek azonban már megmutatták a politikai munka hiányát és az ellenség befolyását. Tsztmiklóson Illés Miklós kijelenbebbe, hogy hol van itt az élebszinvonal emelkedés, amikor az árakab felemelbék és mosb pedig csökkenbik a fizebésb. A Tiszacipőgyárban a felsőrész szabászok közül egy felszólaló kijelenbebbe, hogy az ő normájukhoz csak benni leheb és ezb bőb­ben helyeselbék. k Tiszabuborgyárba n Bó di Ferenc kizárb_párbbag kijelenbett« hogy dolgozzon az aki a normarendezést elrendelte. Az üzemi pártszervezete­inknél megurutatkozlk, hogy lebecsülik az ellenség munkáját. Amikor megkér­deztük, milyen ellenséges bcvsékenység tapasztalható, egyetlenegy konkrét példát sem tudták mutatni, hogy lelepleztek volna valamilyen ellenséges tevékenységet. A te j-melési értekezletek már igazolták, hogy nem szabad túlságosan lebecsülni és könnyű feladatnak tekinteni a normarendezésb, az ellenség elleni harcot. Fokozni kell a politikai munkát és fel kell szá­molni azt a nézetet, kaqgy ami már ezzel kapcsolatban kezd eluralkodni, hogy: " minden nap csak erről beszélünk." A Papirgyárban pl. nem is akar­tak termelési értekezlet tartani, a Jármüjavitóban pedig a termelési érte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom