MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1951. június 19. - 1951. július 31.

1951-07-17 - 1. Jelentés az aratás, cséplés és a begyűjtés helyzetéről. Melléklet: jelentés - 1. Szóbeli beszámoló a nyári mezőgazdasági munkák helyzetéről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatos feladatokról - 2. Jelentés a megyei pártbizottság, a járási és városi pártbizottságok, valamint a Pártoktatók Háza pénzgazdálkodásáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 2. Szóbeli beszámoló a párt vezetőségválasztás előkészítésével kapcsolatos feladatokról - 3. Jelentés az 1951/52 évi pártoktatás előkészítéséről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat

meg a helyet, inert akkor s-m teljesítették téglagyáraink, amikor nem volt ar-táe. A mult évi é3 eaév első negyedévi tervüket sem teljesí­tették. Meglátszik n ártraunka bizonyos lanyhulás az alkotmány tiszteletére indít-: tt munkaf ersemyel kapcaokt tban ÍJ, mely jóval kisebb lendületű és eredményű, mint a kongreauzuai versanyunk volt. He yénkfcen is addig, amíg a kongresszusi versenyben a dolgozok 89-9o, sőt ennél is magasabb százaléka fett válalást, moat a törökoze.otmiklóoi gépgyárban a dolgo­zók alig több, mint fele tett vállalást. Vagy a Tisza *ip gyért 1240 dolgozója köz'il, osak 743 tett vállalást* A v erseny szervezése meglehetősen felülről bürökratik taan történt é: nincs alátámasztva a párt és szakszervezeti népnevelők és ifjugárditáiták agitációjában. Fit a kunszentmártoni és a martfűi téglagyár egymással kötött versenyszerződését a vez tőség dcljozte ki, a munkásokkal nem tudatták és nincs alátáma ztva a dolgozók vállalásaival. Igen g yakorai az ah iba is ennél a versenynél, hogy nem azokra a fő ká»­déaekré irányulnak a vállalások,amit az Z.B.hatérozata megaz'-áoott. Mint pl: a takarékosság, .'zamek, 'zemrészek k zötti együttműködés megjavltá­aa, hanem a vállalások tulnyomórésze most ia tulságoaan a teljesítmény emelésére vonatkozik. Tannak olyan jelenségek is a versennyel kapcsolsgban, ho:ry lebec^ lik, mert ez a mlnisztériumvándorzáezlájáért folyik én agitéoiónk nem támaszt­ja alá megfelelően a versenyt, azn Ikotmény jelentőséit. A verseynnel kapcsolatban feltétlenül szükséges az agitációs munka m g­lavitáaa, mert uj célkitűzésekért, főként a takarékosságért folyik, illetve tindu^t ez a verseny és az t ny :takaréko oág eredményeit nem lehet olyan szemléié tetőén a béreken lomérni, mint a teljesítmény eaie­1B » t. Igen fontos c versennyel kapcsolatban a kommunista példamutatást biz­tosítása é3 elmélyítése* A másik kérdés, amellyel a.ltációnk nem foglalkozik megfalél"en, a munkafegyelem megozilérditáaa* A munkafegyelem megszilárdításával kap­csolatban számos Párthatározat és Kom ány rendelet jelent már me.^, dt ezek nem hozták meg a kellő eredményt, mert nem t ámaaztj-ialá a ha r OB agx.aexo, nem xoxyiz megixex *o narc a i.C'.riozervezü»inic reszerox a mun­kafegyelem mcgjavl-táaa ós Párttagjaink sem mindig járna 1 elől jó példá­val a munkafegy lem terén, sőt sokszor a fegyelmazettlenaég kezdeménye­zői. Itt a m< gyénkban is igen nagy f egy elme zetlenaégct lehet ta-;ez­talni, az üzemekben, ^ok e lógás, különösen az építkezéseken, ée nem ké­vé sbbé a gépállomásokon. Megyei viszonylatban fel kellvetnünk a termelőszüv étkez:teink, elsősor­ban tez.városaink munkafegyelmét. A T^z.városok lemaradásénak fő oka, hogy nem használták ki a szövetkezeti tagok a munkanapot ée Pártszerve­zeteink, Pártbizot againk nemvették fel eléggé idejében éa határozot­tan a harcot a munkafegyelem megszilárdításáért, a raurksfegyelem megleait zitói ellen. A munkafegyelem megjavításáért folyó harcot üzemi lártazervezeteink közp ftti feladatává kell temünk. Meg kell értetni, hogy ezt a kérdést, c k állami vonalon határozatokkal nea lehat elintézni, ha - l rt harcos agitáció a, a kommunisták példáié mutatása nem támasztja alá. Dolgozói 1 t kell értetni, hogy a terv teljesítése, szocializmus építés*, eredményének szem s. ont jából milyen jelentős kérd* n munksf e,.'yé­lem megj vitá3a. l'ostani vo^zonylink kázÖV a munkaidő jó kihasználásá­val, a f s, yelmezett munkával, az ipari termeiét l/3-áv él lehetne/ emel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom