MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1949. január 4. - 1949. május 19.
1949-02-24 - 1. Tisza József megyei titkár szóbeli tájékoztatója a belpolitikai helyzetről, a falusi osztályharc kérdéseiről, a pártmunka tapasztalatairól
Ha megnézzük-a Kegyebiacttaág rr&mkáJát T hogy mire-épUl.azt . látjuk,iiQgy a- hő-anyagot a .kommunista- eajtótól .küp-Juk-ós a .s»erv«zetainktól f elvétve kapunk valarr.it a rendörs égtől, de nem kapunk híranyagot a különböző társadalmi s zervektól,c oportoktól,testületekt oi,ami természetesen megnehezíti a helyzetünket,mert ha nem Ismerjük az ellenség fegyverzetét,hogy milyen fegyverrel akar velünk szemben harcolni,ekkor nem tudjuk • harcot eredményesen folytatni.Döntő,hogy ugy szervezzük mega h i r s z o 1 g a 1 a t o t, ho*v a gazdakörökön, különböző társadalmi rétegeken keresztül legyünk állandóan lnformálva,hogy lássuk, az ellenség milyen manővereket akar végrehajtani és ami az eddigi általános politikánkban megmutatkozott, hogy még mindig nem tértünk rá arra .hogy személy szerint pell engérezzük kl a kulákot és mi ennek a magyarázata 1 : az,hogy mi állandóan beszélünk arról,hogy a kulákot személy s zerint kell k lpelleng érezni,meg kell őket sz egyéníteni, de ennek az érdekében nem teszünk semmit. Tehát első d'htő feladat,hogy állapítsuk meg,hogy •••gy-egy községben kl a kulák .mert igen sok esetben a ml elvtársaink a kösepparasztot is kuiákok közzé ser ózzák,vagy a kulákot veszik középparasztnak és ez lényegében raegzrvarja a munkánkat és nehezíti a helyzetünket.- Tehát tisztán kell látni,hogy egy-egy községben ki a kulák,kikre kell rámenni, milyen problémák vannak és ml helyi viszonylatban a dolgozó paraszt között ezt konkretizáljuk.- Kamutatank a kuiákok szabotálására,8 ezek a dolgok sokkal több eredménnyel járnak,mint ugy,hogy csak felszínen mozgunk a dolgozó parasztsággal szemben.Felvetődlk egy másik kérdés is a ki ér telelés alapján,hogy ml történjen a gazdakörökkel * A gazdakörök lényegében a. reakoló melegágyai és nekünk az a' feladatunk,hogy ebből a hadállásukból kiverjük oket.Errevonatkozóan lehetne találni törvényes rendelkezéseket is,hogy kifüstöljük onnan a kulákokat,azoriban ugyanekkor felvetődik az a kérdés, hogy helyes lenne-e ez igy,ha mi ezt alkalmaznánk ? Azt hiszsm,hogy nem ! Abból a szempontból ne,mert a kommunista harc közben kell,hogy megedződjön és ha mi a kulákokat nem harc közben szórjuk ki a gazdakörökből, ez azt Jelentené,hogy a tetű benne maradna a ruhában.- Ha mi nsm haro közben.illetve harcon keresztül vesszük el a gazdakörökét,azt Jelenti, hogy mégis maradnának bent kulékok.már pedig nekünk erre semmi szükségünk nincs.- Nem megengedhető az,hogy mi a gazdaköröket csak ugy,mondjuk alispáni kiutalással vegyük el a Défosz részbe.- Meg kell szervezni a dolgozó parasztok?t. hogy egyszerűen ő k szorítsák kl a kulákokat . ísplézzelc IS,hogy milyen célra lasználják fel a gazdaköröket,s ott mindjárt a helyszínen járassuk le ők#*,hogy azok ne tudjanak beférkőzni még abban az esetben sem,ha mindent elkövetnek evégből.Szentesen megcsinálták azt,ami azonban veszélyes játék.hogy a kulák parasztot,aki ki volt hízva,,jól volt ltözve,a rendőrség civilben elkísérte egy demokratizáló gyűlésre,a ugyanakkor elvitték a H 3 ! 1 5! , l3 ' Rkl , lf volt rongyolódva,s ott a helyszínen bem utat ták,hopy nézzétek meg a kulákot es a cselédjét".- Nem lett a dologból semmi bőtrany.de ismerve a paraszt duhajkodó t erm ós zekat ét .könnyen komoly verekedés lehetett volna a dologból.- Természetesen ez csak egy példa volt arra hogy a szervezeteink hogyan próbálják személy szerint leleplezni a kulákokat, mindenesetre ezeknél a kérdéseknél ^agyon 'icvázni kall -i ff vÍ7m Hü konkrétlzalnt és bontsak szíUtl a népnevelS. agltáe ló. i&rAit zük meg. hogy kl mijyen feladatokra képes* ~L ^ lta iános tapasz tálat, hogy a tömegszervez etek, ha kimenne k faÜSSi t Z sulT0 » ab * hibákat követnek el és ebből azt a tanúságot toll leXSí h0g J "".^ M en gedni a to-mepszervezeteket a c árt i ,££i ?kÍ£ ' at£m>* * part irány itáeíVai menjenek'kTTaTujá^^ •A