MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1949. január 4. - 1949. május 19.
1949-02-24 - 1. Tisza József megyei titkár szóbeli tájékoztatója a belpolitikai helyzetről, a falusi osztályharc kérdéseiről, a pártmunka tapasztalatairól
A'irásíK.'ta»'vata4 e; hegy-a- kőz Igazgatásban dolgozók nem Ismerik a parasztkérdést.- A közigazgatásban iel-ozók egész JJ» *«J« ls " Eerl s van tisztában azzel a kérdéssel.- Nézzük meg pl. az általunk a legjobbnak mondott járási f 5 jegyzőt,akiről ugy be szeltünk, hogy o e legjobb főjegyző,s kitűnt róla.hogy egyáltalán nem Ismeri « °J^^*£S» £ kulákok ellen folytatandó harcban azokat a fegyvereket,*mlkkel eredme^ísen lehat tercelni.- Szinte hihetetlen.hogy milyen alacsony mértékben szabják a kulákokra az adót,szinte ugyanolyan mértéktel ^ * £5 a " kokat,mint a kis és középparasztokat. S ez azt bizonyltja,hogy a közigazgatási elvtúrsak,nsm beszélve a más pár t állásunkról,nem ismerik az osztály harc kérdését, s nem tudják azt hogyan vigyék.- Itt van pl. a beszolgáltatás kérdése,ezt sem használták ki politikusán a jegyzők.- Van egy másik jelenség is,ami a mezógazd. járulékbefizetésénél mutatkozik meg.-A kulákok** széjjeliratják e földjüké t a családtagjaik között,tehát szejjelosztjáka földjüket,s ezáltal kivonják a mezógazd. járulék,a progresszív adózás alól,Illetve ast le csökkentik a minimumra,s ezen keresztül jelentős mértékben károsítják reg rz államot.- Tehát döntő,hogy a főjegyző, a szervezetok.megállap 1t s ák ,hogy hol f-rtént szé j jelirás.s ezt ne mint széjjel irt földet kezeljék .Döntő.hogy a főjegyzŐ.a polgármester keresse meg azokat a felületeket.?hol a knlá k paraszt on lehe t szúrni és minden lehetőséget használjanak fel arra,hogy a kulákón egy-egy sebet ejtsenek.- A zsirbe-^ szolgáltatásnál is olyan tapasztalatok vannak,hogy nemcsak s kulák próbálja ezalól kivonni magét,hanem még a mi szervezeteink is hozzájárulnak és szabadkezet biztosítanak arra a kuláknak,hcgy kivonja magát a zsír beszolgáltatás Plól.- JFönnek a szervezetek^hogy rossz volt a termés,nincs mit beszolgáltatni és nem egy esetben előfordul,hogy a helyi szervezetek nyújtanak abban segítséget, hogy mentsenek, mint pl. Kőtél ke n,feag; ahol több mint 30 vágást legalizáltak.Tehát a közigazgatás faló ilyen feladatok,probiémák vannak, a falusi osztályharc kérdésében.Hogyan néz ki a mi politikánk a kulákok elleni harcban.Egyik döntő k'rdés,hogy ml a parasztokat fel tudjuk világos i tani , hc y sajtótermékkel,különbözei híranyaggal lássuk el bket ^mlbe belevonjuk a népnevei okét, ágit api 6s csoportokat, faiujárö csoportokat ls, Ra ''el l e ? re f Mnnkéra állítani a községi mezőöröket .aklk kézbesítenek,s igy minden tanyába bejáratosak.- Meg kell szervezni,hogy | ezeken a mezőőrökön keresztül a mi népnevelőink, sajtótermékeink lejussanak a tanyákra, ogy megelőzzük a klérus termékelnek a lej utasát. 3 ennél a híranyag le Jut tat ásnál döntő szerepe van,amiről legutóbb már beszéltünk, a vándor közigazgatásnak.Meg kell szervezni haladéktalanul a vándor közig azgatásokat, miután a tanyák el vannak szakadva a községtől a mi közigazgatásunk vessen §atat annak,hogy a reakciós elemek híranyagát megkapják.- Ezek 5 v J^or közigazgatás ok a tanyai lakosok a P ró-csepr6 bajainak az elintézése közben egyúttal felvilágosító munkát is tudnak végezni., *_* A másik ilyen komoly kérdés a pedagóausok és a vez. áiinshan levő köztisztvisel ők szerepeItetlse.- Fel kell ggMpesni és kl keU^eV '«2LÍ ^f^^^.^f^.hcgy milyenek a tanyaf tinitok.lehet-e azokra építeni,vagy nem és akikre nem lehet építeni, gondot kell fordítani arra,hogy eltávolítsuk.-A paraszt előtt a tanitonakrrfőIsLzo^k I polgármesternek komoly tekintélye van és mi bns.neljuk fel ezekft *?&. hítilt « ra * h °aj'*^ilagoaltó munkát végezzenek t ezen l« re, zt ül kiélezzék a tanyavilágban is az osztályharcot.. Keresztül *áséat6l ha VP n ?! iíí PlBI ? 8nl , kel1 *l k9 mAsz ert ls,tanulni kell az ellennyaink szonl.varrnl a paraszt asszonyod és ne az apácák.• /•
