MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1956. február 7. - 1956. augusztus 3.

1956-02-07 - 1. Beszámoló a megyei pártvégrehajtó bizottság vezető-irányító munkájáról. Melléklet: beszámoló - 2. Beszámoló a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a további feladatokról. Melléklet: beszámoló

sa szempontjából. Szükséges ezzel foglalkozni, mert a helyiipar technikai színvonala sokkal elmaradottabb, mint a minisztériumi iparé, • ha 3züksóg van valahol a technika színvonalának emelé­sére, akkor ez a helyi ipar. Azért kívánom ezt felvetni, mert amikor a KV ós a ?>5inisztertanács ipar dolgozóihoz intézett le­vele megjelent, ez a réteg maradt ki, ahol mi később a levelet ismertettük. A beszámoló felvetette az igazoltan mulasztott munkanapok számának növekedését. Miben látom a növekedés okát? A beteglét­szám 1954-hes viszonyítva nem emelkedett, súlyosabb azonban a helyzet a baleseteknélt ámig 1954-b II. félévében megyénk üzeme­iben 165 baleset volt f addig 1955* II. felében ez a szám 276-ra emelkedett. Ss megnöveli az igazoltan mulasztott munkanapok szá­mát, elsősorban az építőiparban magas a balesetek száma, ahol a mult esztendő második feleben 46, 1955 hasonló időszakában pedig 131 baleset volt. A balesetek növekedésének másik oka, hogy a gazdasági vezetők hozzáállása a munkavédelemhez nem megfelelő. A Minisztertanács határozata előírja, hogy minden dolgozót, ami­kor munkába áll oktatásban kell részesíteni, JSZ az oktatás üze­meinkben csak formális. A havi munkavédelmi szemlék megtartása legtöbb üzoiaünkben elmaradt, annak ellenére, hogy több alkalom­mal felhívtuk egyes igazgatok figyelméti vegyenek részt a bal­eset elhárítási szemléken, ázen a téren megfelelő javulás nincs. Pl. Molnár elvtársat, a Vasipari V. igazgatóját a mult eszten­dőben kétszer kellett a munkavédelmi felügyelőnek megbírságolni, mert az előirt kiírásokat nem teljesítette. A gazdasági vezetők ilyen hozzáállása miatt a munkavé­delme^ a balesetelhárltást nem tudjuk a dolgozók társadalmi ügyé­vé tenni, A legutóbbi SZMT-ülésen tárgyaltuk a munkavédelem kér­dését és határozatot hoztunk, hogy a februárban tartandó szak­szervezeti taggyűléseken is foglalkozzanak ezzel, jzenkivül a szakszervezeti bizalmiakon és munkavédelmi megbízottakon keresz­tül igyekszünk a dolgozóknak megmagyarázni, hogy nemzetgazdasá­gi szempontból is milyen jelentősége van a balesetek csökkenté­sének, .iizon a területen - meg kell mondani - üzemi pártszerve­zeteinktol kovés segítséget kapunk. Bár az üzemi pártszerveze­tek a szakszervezeti bizottságokat beszámoltatják, azonban ez elsősorban a munkaversenyre korlátozódik. Szólni szeretnék a szakmai oktatásrólt a KV és az MT le­vele, valamint a párt határozata óta értünk el eredményeket ezen a téren. Pl. a töröksztmlklósi Mezőgazdasági rópgyárban, a Tisza Cipőgyárban, a Járómüjavitóban a dolgozók részére megfelelő szak­mai oktatást szerveztek. Hiba, ho ;y a tanfolyamok többsége meg mindig a művezetők részére van, s a dolgozók szakmai oktatását, a technikai minimum letételét még mindig nem szorgalmazzák meg­felelően egyes üzemeinkben. Mutatkozik a dolgozók részéről pasz­szivitás is. Sm azért van, mert ha a dolgozó el is végezte a szakmai tanfolyamot, utána a bérezésen keresztül nem tudunk ré­szérő megfelelő kategóriájú munkabesorolá3t biztosítani. A súlyo­sabb hiányosság azonban az, hogy a dolgozóknak igen magas szín­vonalon tartják az előadásokat, ami nem köti le érdeklődésüket. Azok a tanfolyamok, amelyele a dolgozókhoz szólnak, pl. a Jármű­javítóban a hegesztőknek, jök, s ott nincs lemorzsolódás. Mi. szakszervezetben dolgozók, a legnagyobb hibát ott követtük ol, hogy a munkaverseny propagandamunkájában, a ver­seny szerveső munkán kivül, nem foglalkoztunk az átla^teljesit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom