Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
sztárral egy dobogón alkotni - ki találna ehhez a herkulesi feladathoz rendezőt? Ok ezt a problémát egymás közötti rotációval igyekeztek megoldani. Természetesen 10-15 ezer emberből verbuválódó közönség nem tarthatott el egy ilyen színvonalú állandó színházat. A disszertáció felsorolja lényeges adataikat, de nem foglalkozik velük részletesen, mert ez a színház önmagában külön kutatást és tanulmányt érdemel. Az 1948-as argentínai magyar emigrációnak kiemelkedő írójavolt Kerecsendi Kiss Márton. A Heves megyei Kerecsenden (palóc faluban) született író nehéz szívvel viselte a hazától való távoliét gyötrelmeit. Lapalapítással foglalkozott, verseket, novellákat, esszéket, tanulmányokat közölt. Legjelentősebb műve a Hetedhétország, egy huszadik századi modern népi eposz. Hőse Bálint (az új "János vitéz") világgá megy aranyat keresni, mert szegény legény létére a gonosz Bíró nem adta hozzá szépséges leányát, Boglárkát. Társával, a falábú Katonával eljut Orömországba, majd Jégországba s végül Aranyországba, ahol királylányok várják és mindhármak szívének egy-egy részét követelik tőle, melyben a Szerelem, Isten és a Föld (a Haza) lakozik. Bálint feladja az első kettőt, de nem tud a földtől elszakadni. Hazamegy arany nélkül meghalni, de Boglárka igazi szerelmében újjászületik. Ez a verses, allegorikus mesejáték sajnos nem lett könyvsiker a nyugati magyarság körében, bár nagyon szép kivitelben jelent meg, s a Föld szimbólumában a honvágy, a hazavesztés keserű fájdalmát szólaltatja meg. Bálint szavait minden Nyugatra kényszerült magyar elmondhatta magáról: "Mennem kell, ha boldogságot nem ád a hazám." Költeményei, prózai írásai ismertebbek voltak, mert azok számos újságban, folyóiratban megjelentek. De irodalomtörténeti kiértékelést otthon sohasem kapott. Tóth Veremund Brazíliában lelkesen felfigyelt a Hetedhétország különleges szimbólumaira, allegóriájára, filozófiájára: "A Hetedhétország azon ritka magyar alkotások közé tartozik, mely megtalálhatja az utat a világirodalom felé." Dr. Némethy Kesserű Judit munkája a háború utáni első magyar emigráns hullám kulturális életének nemcsak gondosan regisztráló, enciklopédikus naplója, hanem értékeket kereső és felmutató tanulmány is. Forrásfeltárásai segítő lendületet adhatnak eljövendő kutatóknak, és ösztönzésül szolgálnak a nyugati magyarság szétszórtság többi fehér foltjának tudományos feltárására. □□□ "A NAPFÉNY ÍZE" chicagói krónika egy magyar filmrendező művéről Harmath István (Chicago, IL) Június végén került bemutatásra Chicagóban és környékén a világhírű Oscar-díjas magyar filmrendező, Szabó István új műve, amelyet Amerikában "Sunshine" címmel látott a közönség. Magyarországon ugyanezt a filmet "A napfény íze" címmel vetítették. A történet egy Galíciából bevándorolt zsidó család sorsát meséli el, öt nemzedéken keresztül. Az amerikai Sunshine cím a család eredeti nevének - Sonnenschein - angol fordítása, míg a magyar A napfény íze azonos a család szeszfőzdéjében készült, "minden bajt meggyógyító" varázsital nevével. Szabó István filmje kanadai-német-osztrák-magyar közös filmalkotás, amelynek ősbemutatóját Kanadában tartották. Kanadában, "Taste of Sunshine" címmel három Genie-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek járó elismerést. A film Chicagóban mintegy hat hét alatt kifutotta magát. Az "R" besorolást a meztelenség, erős szexualitás és a brutális erőszak nyílt ábrázolása miatt érdemelte ki a film s az ilyen besorolás általában jelentős közönségsikerre számíthat. Ez a film nem került fel a sikerfilmek listájára. Bizonyos előítélettel ültem be a nézőtérre, mert az Interneten kibányászott kritikákból már ismertem a filmet. Féltem, hogy a magyar zsidó család huszadik századi sorsa ismét egy immár sablonná vált holocaust történet lesz. Ez a számtalanszor látott és ismert történelmi tragédia engem már nem tud lekötni, és e mögött nem rejtett antiszemitizmus rejtőzik, hanem mert esztétikailag és művészileg nem izgalmas számomra az a film, amelynek előre ismerem a befejezését. Mindezek után azzal kell kezdenem, hogy nagyon szép és jó filmet láttam, egyben nagyon hoszszút. A család történetét Iván a legifjabb Sonnenschein mesélőként mondja el, kezdve az ükapa, Sonnenschein Áron szeszfőzdéjének felrobbanásával. A kis, falusi pálinkafőzde filmbeli pusztulása inkább emlékeztet Sylvester Stallone vagy Arnold Schwarzenegger valamelyik akciófilmjére, csakhogy őket nehéz lenne sábeszdekliben elképzelni. A szeszfőző készülék úgy ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TELI SZÁM 47
