Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
amerikai társadalomhoz, mert magyarnak éreztem és vallottam magam Amerikán belül. A telekommunikáció óriási nagy hatalom, lehetetlen azt teljesen kikapcsolni, vagy leállítani az ember életében. A televízió teljes letiltása vagy kikapcsolása nem lehet realisztikus módszer a a gyermek nevelésében. A család által fontosnak tartott kulturális, ha úgy tetszik nemzeti jellegzetességek átélése és továbbadása jelentősen felvértezi a fiatalt az amerikai tömegkommunikáció hatásaival szemben. Ezen a téren a szülő életének példája meghatározó jellegűvé válik. Belém soha nem kényszerítették a magyarságot. Én azt figyeltem, hogy szüleim és barátaink életében a magyarság fontos, szép és kielégítő életmód volt és magamévá akartam tenni. Szerintem a médiában teremtett és terjesztett kultúra veszélyes jövő felé tereli az amerikai társadalmat, most már szinte az egész világot is. Úgy nő mint egy rákos daganat, és már minden erkölcsi határon átgázolt. Abban reménykedem, hogy eléri végső nagyságát és azután csökkenni, gyengülni fog, de ameddig ez megtörténhet, miénk a felelősség, kezünkben van egy lehetőség, hogy a saját magyar kultúránkat éljük, ápoljuk, és ami még fontosabb: szeressük. □□□ MILYEN HATÁSA VAN A MÉDIÁNAK AZ ÉLETEMRE? Layton Paulette (Brooklyn, NY) Szerintem erre a kérdésre nincs válasz. Épp oly kérdés mint milyen hatása van a víznek az életemben. Nem láthatjuk, hogy milyen hatása van a médiának a mi életünkben, mert sohasem tapasztaljuk a hiányát. Állandóan, bárhol vagyunk, szemünket képek támadják. Vagy televízió, vagy újság, vagy internet, vagy rádió. Ezekből a képekből a médiában soha nem hiányzik a propaganda. A legjobb példa persze a reklámokban van: vegyél ezt, csináld azt, s akkor csinos leszel, vonzó leszel, boldog leszel. Az "Eternity" parfüm reklámján egy nő és egy férfi játszik a tengerparton egy kis fiúval. Behoznak egy úgynevezett "focus group"-ot egy csoportba, s kérik, hogy nézzenek meg két reklámot, ami majd jön a televízión. Két reklámot mutatnak nekik. A és B. Utána feltettek több kérdést, de a lényeg az volt, hogy melyik reklám sikeresebb ahhoz, hogy ezt a parfümöt vegyék. Negyven százalékkal többen szavaztak a B reklámra. A két reklám pont egyforma volt, egy különbséggel, amit nem lehet észre venni, csak ha már előre felhívták a figyelmet rá. Mind a két reklámban játszanak boldogan s megölelik egymást szerelmesen. De a B reklámban van egy arany gyűrű a férfi bal kezén. Avval a gyűrűvel valahogy azt jelképezik, hogy ha ezt a parfümöt viseled, akkor jó házasságod lesz - ez a reklám ad boldogságot és biztonságot. Mikor megkérdezték a nőktől, hogy tudjáke, hogy mi a különbség a két reklám között, nem tudtak válaszolni, csak hogy a B jobban tetszett. Szerintem ez a példa jól mutatja, hogy minket állandóan manipulálnak. S még hozzá, nem csak akkor, amikor azt hisszük, hogy valaki próbálkozik vele. Az a kérdés, hogy a média hogyan befolyásolja az én gondolataimat a világgal szemben. Az biztos, hogy elképzeléseim nagy részét a média formálta. Mi újság a világban? A hírekből tudhatom, hogy mi történik. S a hírek hiába próbálnak objektívek lenni, (s nem is próbálnak) - ez lehetetlen. Ha valaki elmondja a híreket, sokat számít, hogy milyen szavakat használ, vagy miről beszél s miről nem. Bárhogy elismerem, hogy a médiának van rejtett üzenete mégsem sikerül elkerülni. Egy példa: Másfél évvel ezelőtt a hírekben mindenütt szerepelt Koszovó. Állandóan hallottuk, hogy hány ember menekül, s hogy a menekülteknek milyen a helyzetük, s Milosevic mit beszél. Én egyfolytában sok internet-újságot olvastam, hogy tudjam követni a történteket. Most már fél év után mi van? Még mindig vannak Koszovói menekültek. Még mindig nyomorultan élnek, még mindig van Milosevic. De egy szót sem hallunk róla. Én magamat elég okos hallgatónak tartom, akit érdekel, hogy mi történt a világban, de gyenge követő vagyok, mint az amerikai többség. Ha nem egy úgynevezett "frissensült újdonság", nem érdekel. Lustaságból, mit tudom én, közömbösségből nem követem a történteket annyira. Amit a hírek diktálnak, az üzenet az országnak. Néha észre vesszük, mert világos a céljuk. De sokszor hallgatunk, nem látjuk a manipulálást. A híradóknak iszonyú hatalmuk van. Rábeszélhetnék az országot bármire. Nem tudom, hogy láttátok-e a filmet "Wag the Dog", ez pont erről szólt. Egy amerikai elnök el akarta terelni a nép figyelmét az 14 ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TELI SZÁM
