Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
gatívumok hogyan járnak együtt a pozitívumokkal stb.) Azonban ezen elv szerint élni már magában főnyeremény. Lásd, az emberi tartalékokat nézve ez adta Amerika erejét, kiemelkedését a többi népek közül, hogy ez az ország soha nem arra törekedett, hogy az elérhető kultúrákat megszüntesse, hanem hogy ezen kultúrák hordozta értékeket, pozitívumokat felhasználja, magáévá tegye, magába olvassza. A magyar kultúra értékei közül is kerültek, kerülnek az amerikai életbe, a magyar kultúra hordozóin keresztül. A magyar kultúra is jócskán gazdagította az amerikai életet, közösséget. (Technika-tudomány, film, irodalom, politika stb. + magyar szellemiség a hétköznapokban!) Ezért vagytok mint magyarok értékes kincsesbányái Amerikának, mert hordozói vagytok a magyar kultúrának, hordozói vagytok olyan értékeknek, amik sajátosan csak a magyar kultúrát jellemzik. Azonban ez csak addig igaz, amíg a magyar kultúrának valóban hordozói vagytok, amíg magyarok vagytok. Csak addig tudjátok gazdagítani az amerikai életet, közösségeket, számukra máshonnan elérhetetlen/másképpen kitermelhetetlen értékekkel, amíg magyarok vagytok. Amelyik pillanatban megszűntél magyarnak lenni, megszűntél értékes kincsesbánya is lenni. Ahhoz, hogy jó amerikai legyél, előbb jó magyarnak kell lenned. Ha nem vagy jó magyar, nem végezted el a te feladatodat sem itt Amerikában, sem sehol a világban. Roosevelt azt mondta elég, ha a magyar hősök szellemiségét hordozod magadban, azzal már feladatodat elláttad. Milyen nevetséges az, amikor olyan magyar származású emberekkel találkozunk, akik szabadulni akarnak magyarságuktól, akik valósággal szégyenük magyarságukat. Nevetségesek, mert nem veszik észre, hogy a cél nem az, feladatuk itt nem az, hogy olyanná váljanak, mint az átlag amerikaiak, hanem az, hogy többek legyetek. Amerikainak és magyarnak lenni nem vagy-vagy kérdése! Minden pozitívumot tegyél magadévá, ami az amerikai életben található, és minden magyar értéket legyél képes oda tenni. Ez a feladatod. Nem az, hogy egy eljellegtelenedett, beolvadt átlag amerikai legyél, aki ugyan minden hónapban rendesen kifizeti a "bill"-jeit, de se nem oszt se nem szoroz a társadalomban, a közösségekben; senki nem gyarapodik általa. Nem az a feladatod itt, hogy olyan legyél, akikből hat egy tucat. Ezen a világon mindent úgy kell elképzelni, mint egy folyamatot. Az élet is egy folyamat, az amerikai élet is az, ezért állandóan kell ebbe a folyamatba töltögetni a kulturális értékeket, pozitívumokat, ha nem akkor elszegényedik. De hogyan képesek ezt a feladatot ellátni azon kultúrák hordozói, akik megszűnnek lenni. Hogyan képesek ezt a feladatot ellátni azok a magyarok, akik megszűnnek magyarnak lenni. Amerika ezt ideiglenesen megoldja úgy, hogy az emigrációt folyamatossá teszi, hogy biztosítsa minden időben a hordozók létét földjén. Azért mondom, hogy ideiglenes megoldás, mert ez csak addig működik, amíg van magyar nemzet, amíg van a magyarból. Márpedig itt veszély van. Hiszen az anyaországtól leszakított részekben felfalják a magyarokat. Az emigráltak beolvadnak. Az anyaországiak öngyilkosok, nem szülnek. Veszélyben a nemzet, veszélyben a kultúra! Ezt ismerték föl 1848-ban Széchenyiék, Kossuthék. Ez a hősök szelleme, mely felismeri a mindenkori veszélyt! Felismerték, hogy a Habsburg ház által erőszakolt németesítés a magyar nemzet, a magyar kultúra romlását idézi elő. Felismerték, hogy ha a magyar nem képes élni az alkotmányos jogával, ha a magyar meg van akadályozva a fejlődésben a magyar kultúra gyökerein keresztül, akkor léte is korlátozva van. Felismerték, hogy a Habsburg érdekeket magyar vér és pénz védte a háborúkban, és ezért cserében csak elnyomást, lenézettséget kapnak. Felismerték, hogy a Habsburg cenzúrázás megakadályozza őket a valóság látásától. Egyszóval ahogy akkor mondták, hogy öntudatra ébredt a nemzet (lásd felvilágosodás). Ez a magyar hősök szelleme! A magyar öntudatra való ébredés. (A felvilágosodás magyar megnyilvánulása, kifejeződése.) Ez a "talpra magyar". Az, hogy az ember felismeri saját kultúrájának (értékeinek) fontosságát. Hogy öntudatosan tartja fönn nemzetiségét, kultúráját. Tudatosan harcol! Ez a hősök szelleme, amiről Roosevelt beszél. Ez az amit minden magyarnak itt Amerikában (is) hordoznia kellene azért, hogy feladatát ellássa az életben, a világban. Az, hogy mi volt a harc 1848-ban, még képesek vagyunk felismerni, de azt, hogy mi a harc ma, azt már kevesebben, és kevésbé. Pedig a harc ma is folytatódik, nemcsak azért, mert ez a magyar hősök szelleme (és Roosevelt azt mondta, hogy hordoznod kell, ha jó állampolgára akarsz lenni Amerikának), hanem azért is mert ma különösen szükség van rá. Mi a harc ma? Ezt három dolgon keresztül lehet a legjobban megközelíteni. 1) gyermekek 2) nevelés 3) kapcsolat (együtt küzdés a nehézségekkel, vagy másképpen közös sorsvállalás) (1) Nemcsak az egységben, hanem a tömegben is ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TÉLI SZÁM 7
