Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)

2000 / 1. (133.) szám

MVSZ, a HTMH kompetenseivel.

Mikor születik meg már az átfogó számítógépes adatbázis-hálózat, melynek terve-technikai részletekre-költségre lebontva 1996 nyarán a Világtalálkozón bemutatásra került, s amelyben a ránk vonatkozó adatok is tárolva s gondozva lennének, melyhez mi is, mások is - a kivándorló - kiszivárgó magyarok is - mindenütt hozzáférhetnének?

Mert ha nem, akkor marad a "status idem, therapia eadem" s az a nihil, akkor, a semmi néz majd vissza ránk s ivadékainkra.

Válogatott irodalom, köszönetek

1. Statistical Yearbook 1996, INS, Dept. Justice (http://www.ins.usdoj.gov/graphics/aboutins/statistics/ statyrbook96/index.htm) "Historical Census Statistics on the Foreign-born Population of the United States: 1850-1990"

2. Campbell J. Gibson and Emily Lennon, Population Division. U.S. Bureau of the Census Washington, D.C. 20233-8800, February 1999 POPULATION DIVISION WORKING PAPER NO. 29 (http://www. census.gov/population/www/documentation/ twps0029.html)

3. Immigration Factsheet, INS, Statistics Division (http:// www.ins.usdoj. gov/graphics/statistics/110.htm)

4. Statistics DV-2000 Results, DV Information and Registration Center, NY (http://us-immigration.org/2000stats.htm)

5. Eva Veronika Huseby-Darvas: Hungarians; Published in: Encyclopedia of American Immigrant Cultures: Builders of a Nation. David Levinson and Melvin Ember, Editors, Volume 1., A-J, pp. 401-410. 1997. New York, London, Sydney, Toronto: MacMillan Reference USA/ Simon and Schuster Macmillan

6. Bakó Elemér: Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban; Öt évszázad válogatott történetei 1583-1998, Papp László előszavával; MVSZ Nyugati Régiója, Budapest 1998

7. A magyar nyelv és kultúra megtartása az Amerikai Egyesült Államokban. Szerkesztette, az adatokat összegyűjtötte Nagy Károly és Papp László. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága-Anyanyelvi Konferencia. Budapest, 1998

8. Pomogáts Béla: Amerika Magyarjai; Európai Utas, 1999/1. (http:/ /www.hhrf.org/europaiutas/)

9. Borbándi Gyula: Emigráció és Magyarország; Nyugati magyarok a változások éveiben 1985-1991. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. Budapest 1996.

Az alábbiak türelme és önzetlenül megosztott információi, véleményei nélkül ezen írás nem készülhetett volna el, s ezúton szeretném megköszönni segítségüket: Bojtos László - Cleveland, OH; Cseh Tibor - Midland Park, NJ; Csiszár István - Cleveland, OH; Demeter Andor - Phoenix, AZ; Éltető Lajos - Portland, OR; Győrffy Ilona - McLean, VA; Huseby-Darvas Éva - Ann Arbor, MI; Kálmán Szabolcs - Cleveland, Oh; Kovách Béla - Columbus, Oh; Krémer Sándor - Chicago, IL; Miklós Erzsébet - Allen Park, MI; Zoltán Sándor - Grosse He, ML

□□□

JÖVŐÉPÍTÉS KANADÁBAN, AZ ELSŐ MAGYAR BEVÁNDORLÁSTÓL 1948-IG

Dreisziger Nándor Kingston, Ontario

A diaszpórában élő magyarság esetében a jövőépítés alatt azt a küzdelmet értjük, amit a szétszórt magyarság folytat, hogy nyelvét és kultúráját átadja a következő nemzedéknek és lehetővé tegye a magyar kultúra és öntudat fennmaradását az emigrációs magyar közösségekben. E munka valóban egy küzdelem amiben az ellenség az asszimiláció, vagyis a szülőföldről hozott kultúra elvesztése.

A nyelv és kultúra változása egy-egy etnikai közösségen belül, nagyon gyakori folyamat. Magyarország történelmében erre számos példát találunk. Közismert az a tény, hogy a török világ idején Budán a magyarajkú lakosság száma néhány tucatra apadt. Ez a helyzet valamennyire megváltozott a 17. század végére és a változás tovább folytatódott a 18. században. Ennek ellenére még a 19. század elején is, Buda és Pest nemcsak a magyar de a német kultúra központja is volt, és csak később kezdtek erősen elmagyarosodni.

Az ilyesféle nemzetiségi elváltozás vagy eltolódás a családok történetében is sokszor tapasztalható. Nem gondolok másra, mint a rábaközi Dreisziger családra. E család tagjai a 19. évszázadban többnyire német nyelvűek voltak. Az én Dreisziger nagyszüleim már mindkét nyelvet beszélték. Gyerekeik egy magyar kisvárosban, többnyire magyar környezetben és a magyar nyelvben nőttek fel. Ok már magyarnak tartották magukat. Ketten közülük kivándoroltak Dél-Amerikába. Mivel a Magyarországon maradt Dreisziger gyerekeknek (és a Kanadába került apámnak is) kivétel nélkül kevés gyerekük volt, vagy egyáltalán nem volt leITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM

21