Itt-Ott, 1998 (31. évfolyam, 1/130. szám)
1998 / 1. (130.) szám
MEGSZAMLALTATTUNK ES HÍJÁVAL TALÁLTATTUNK széljegyzetek és gondolatok egy diagnózis margójára Cseh Tibor (Midland Park, NJ) A magyar nyelv és kultúra megtartása az Amerikai Egyesült Államokban -1997. Szerkesztette és az adatokat összegyűjtötte dr. Nagy Károly és Papp László. Nyelv és Lélek Könyvek, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 1998. 1997. októberében a Magyar nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) Nagy Károly javaslatára elhatározta, hogy „pontos és egybevágó mértékrendszerű statisztikai kimutatásokat alkalmazó tudományos helyzetjelentést, diagnózist készíttet el és ad ki a magyar nyelv jelenlegi állapotáról és az utóbbi években emelkedő/csökkenő számadatairól Magyarországon kívüli országokban." Ezek az országok természetesen magukba foglalják a Kárpát-medence utódállamait és Földünk mindazon országait, ahol jelentősebb számban magyarok élnek. A Magyarok Világsazövetsége hasonlóképpen az anyanyelv védelmét szolgáló munkaterv kiépítésén és fejlesztésén munkálkodik. Nagy Károly és Papp László ebben a szerény külsejű, 76 oldalas könyvecskében összegyűjtötték és közreadták az észak-amerikai (US A-beli) magyarság magyamyelv- és kultúramegőrzésével kapcsolatos adatokat. A munka nem teljes, célja és igénye, hogy kiindulópontként szolgáljon egy alapos és teljességre törekvő szakmunkára. De már így is rendkívül fontos és hasznos munkát végeztek. Itt a retorika szóvirágai helyett a számok könyörtelen őszinteségével találkozik az olvasó. (Amikor ég a ház, nem lehet bevárni a legmodernebb tűzoltókocsi remélt beavatkozását; ami van, azzal, vízzel, vederrel, homokkal, lapáttal; oltani kell!) De egyúttal tudósit arról is, hogy vannak még erős bástyáink. (E sorok írójának tapasztalati becslése szerint, valószínű jóval kevesebb, mint 1000 amerikai magyar ember lelkiségének, magyarságtudatának és önzetlen, kitartó munkájának köszönhetően.) Mindazok számára, akik az amerikai magyarság anyanyelvének és kultúrájának megtartását a szívükben hordják és hosszú évek, évtizedek óta érte áldoznak, ez a könyvecske régóta várt, becses adattár. A könyv történelmi összefoglalóval is szolgál. Mit tettek eleink, az egykori magyar kormányok külföldre szakadt véreink megtartásáért? Az anyaország vezetői már a múlt század végén rádöbbentek arra, hogy nem nézhetik tétlenül a külföldre tántorgó magyarok nyakló nélküli beolvadását. A millenium korszakában a Szent László Társulat rendszeres költségvetési támogatást kért a kormánytól a külföldi magyar gyermekek nemzeti irányú nevelésére. A huszadik században négy nagy emigrációs hullámban (századvégi európai nyomorúság, a' 18-' 19-es forradalmak, '45-ös menekülés a Vörös Hadsereg és szovjet uralom elől, '56-os forradalom és szabadságharc) —, mintegy kétmillió magyar sodródott ki és maradt Nyugaton. Anyanyelvűnk - és vele a magyarság megmaradása - ma az ország határain túl mindenütt veszélyben van. 1992-ben, Erdélyben (a népszámlálási adatok szerint): magyar nyelvű; 7.1% magyarul tanuló óvodás: 6.5% magyarul tanuló ált. iskolás: 5.1% magyarul tanuló gimnazisták: 4.4% A Felvidéken, az 1995-ös tanévben magyar nemzetiségű diák: 101 ezer magyarul tanuló diák: 75 ezer A Délvidéken a magyar tanulók létszámának csökkenési üteme kétségbeejtő, a demográfiai fogyatkozás és az emberi jogokat lábbal tipró oktatási korlátozások miatt. A nyolcosztályos iskolákban, a '61/'62-es tanévben: magyar nemzetiségű diák: 54,673 magyarul tanuló diák: 45,127 A nyolcosztályos iskolákban, a '96/'97-es tanévben: magyar nemzetiségű diák: 27,584 (-49%) magyarul tanuló diák: 21,848 (-51.6%) (A délvidéki adatok forrása: Mimics Károly: A délvidéki magyarságasszimilációjának anatómiája. 1TT-OTT, 1997. 30. évf., 2. szám) Az Egyesült Államokban, a Népszámlálási Hivatal adatai szerint: Népszámlálási év Magyar származású Otthon magyarul beszél 1980 1990 1,776.902 1,582.302 180,003 (10.1%) 147,905 ( 9.4%) Változás -194,600 - 32,908 1990-ben (- 10.5%) (- 17.8%) ITT-OTT 31. évf. (1998), 1. (130.) szám 29
