Itt-Ott, 1997 (30. évfolyam, 1/128-2/129. szám)

1997 / 2. (129.) szám

Ugyanakkor a gyermektelen családok és a gyermekes családok száma és aránya a következőképpen alakult:

IV. Gyermektelen és gyermekes családok száma és

ASSZIMILÁCIÓS CSÖKKENÉSI INDEXE

GYERMEKTELEN CSALÁDOK

GYERMEKES CSALÁDOK (anya szerint)

NEMZETISÉG

1981

1991

INDEX

1981

1991

INDEX

MAGYAR

44,635

41,020

91.9

65,968

56,246

84.5

ROMÁN

6,490

5,622

86.6

7,026

5,602

79.7

RUSZIN

2,059

3,148

SZLOVÁK

7,453

7,026

94.2

12,570

11,213

89.2

Mindegyik nemzet esetében gyorsabban csökken a gyermekes, mint a gyermektelen családok egymáshoz viszonyított száma, valamint az összes népesség csökkenéséhez viszonyított aránya is.

A gyermektelen és gyermekes családok saját nemzetiségen belüli házassága a következőképpen alakult:

V. Nemzetiségen belüli (endogám) házasságok száma és

ASSZIMILÁCIÓS CSÖKKENÉSI INDEXE

1981

1991

Az összes házasságok arányában

(%)

Csökkenési

index

1981

1991

Gyermektelen

családok

39,107

35,026

87.6

85.4

89.5

5,932

4,986

91.4

88.7

84.0

1,667

80.9

6,547

6,002

87.8

85.4

91.7

Gyermekes családok (anya szerint)

54,158

44,224

82.1

78.6

81.6

5,774

4,167

82.2

74.4

72.2

2,105

66.9

10,277

8,505

81.8

75.8

82.7

Az 1981-1991-es időszakban, mint az látható az adatokból, csökkent az etnikai endogámia a gyermektelen és különösen a gyermekes családok esetében valamennyi tárgyalt nemzetiségnél. Az etnikai endogámia jóval gyorsabban csökkent a gyermekes családoknál, mint a tárgyalt nemzetiségek összes népessége. A gyermekes magyar családok 20 százalékában más nemzetiségű volt az egyik házastárs, így a szlovákoknál is. A románoknál már a családok közel 25 százalékában ilyen volt a helyzet. Az etnikai heterogámiában a szerb, a jugoszláv és a montenegrói egyértelműen dominált (70 % körül) valamennyi nemzetiség esetében. (Az itt nem tárgyalt etnikai kiscsoportok esetében még nagyobb mértékben).

ITT-OTT 30. évf. (1997), 2. (129.) szám 29