Itt-Ott, 1997 (30. évfolyam, 1/128-2/129. szám)
1997 / 2. (129.) szám
1956-ban 4048 (ebből magyar férfival 3361) 1970-ben 3941 (ebből magyar férfivel 3009) 1981-ben 2908 (ebből magyar férfivel 2110) 1993-ban 1904 (ebből magyar férfivel 1361) Látható, hogy az elmúlt 36 évben a magyarok esetében az összes házasságkötés számának csökkenési indexe mínusz 46.5 volt, a magyarok egymás közti házasságáé pedig mínusz 40.4. Ha ezek után abból a szerény és alábecsült feltevésből indulunk ki, hogy 1956—1996 közötti időszakban (40 év) átlagosan csupán 1.5 gyermek született a vegyes házasságokban (holott tudjuk, hogy az időszak elején még két gyermeknél is több, de az időszak végén is még mindig 1.6-1.7 gyermek született), akkor arra a következtetésre jutunk, hogy mind a négy nemzetiség esetében nagyszámú utód vált közvetlenül szerbbé vagy szerb anyanyelvű jugoszlávvá. (Ehhez a bizonyítékot azok az iskolai statisztikák szolgáltatják, amelyből látszik, hogy sem a szerb nemzetiségű, sem a jugoszláv, de magyar anyanyelvű gyermekek sem járnak magyar tannyelvű tagozatokra.) A becslés a következőt mutatja az 1956-1996-os időszakra: III. A VEGYES HÁZASSÁGBAN ÉLŐ NEMZETISÉGI CSALÁDOK ASSZIMILÁCIÓS VESZTESÉGEI A VAJDASÁGBAN A VEGYES HÁZASSÁGOK SZÁMA KÖZVETLEN ASSZIMILÁCIÓS VESZTESÉG NEMZETISÉG ÖSSZESEN FÉRFI NŐ MAGYAR 72,400 31,400 41,000 54,300 ROMÁN 8,700 4,400 4,300 6,525 RUSZIN 9,200 4,200 5,000 6,900 SZLOVÁK 14,300 6,200 8,100 10,725 A közvetlen asszimilációs veszteség eléri a magyarok esetében az 1991-ben megállapított összes népesség 16 százalékát, a románoknál 22 százalékát, a ruszinoknál 38 százalékát, a szlovákok esetében 22 százalékát. A közvetett demográfiai veszteség azonban szinte fölbecsülhetetlen, hiszen pl. a magyarok esetében a családalapító és népességet megújító korcsoport (nullától 29 év) az 50 százalék felé közelít. A ruszinok összes vegyes házasságainak az 50 százaléka, a szlovákok 51 százaléka a szerbekkel kötött vegyes házasságokra jutott. A vegyes házasságban élő magyar férfiaknak 36 százaléka, a nők 29 százaléka horváttal kötött házasságot. A szerbekre és horvátokra jutott tehát a vegyes házasságok 82 százaléka, a többi vegyes házasságkötés arányos szóródást mutat a többi nagyszámú nemzetiség illetve etnikum között. A ruszinok és szlovákok magyarokkal kötött házasságai az összes vegyes házasságkötéseik 8 illetve 13 százalékát tették ki; valamivel ritkább a románok magyarokkal kötött vegyes házassága (7 százalék). Általában megállapítható, hogy nagy tarkaság mutatkozik a vegyes házasságok kötése területén. Második indikátor: A nemzetiségi családok helyzete Az 1981-1991 közötti időszakban a nemzetiségek csökkenésének az indexe a következőt mutatja: a magyaroknál 88.0 a románoknál 82.2 a ruszinoknál 91.1 a szlovákoknál 91.4 28 ITT-OTT 30. évf. (1997). 2. (129.) szám
