Itt-Ott, 1992 (25. évfolyam, 1/119-3/121. szám)
1992 / 2. (120.) szám
Cseh Tibor (Midland Park): GRÓF TELEKI PÁL 1879—1941 A nemzetnek három főkincse van: a nemzet becsülete, függetlensége és nagysága. Teleki Pál 1941 április 13-án a hajnali órákban, halántékához szorított Browning revolverrel agyonlőtte magát Magyarország miniszterelnöke, gróf Teleki Pál. Több mint fél évszázada már, hogy a Jugoszlávia megtámadására felvonuló — és magyar közreműködést követelő — német politika megoldhatatlan dilemma elé állította a rendkívül becsületes, tisztalelkű és érzékeny, egész életét hazájának szentelő magyar államférfit. A reá nehezedő politikai problémák lelki súlya alatt megrendült idegzetének összeroppanásához valószínűleg hozzájárult az élete utolsó éveiben egyre súlyosbodó depressziója, valamint feleségének gyógyíthatatlan betegsége. Három hónapja is alig múlt akkor, hogy a magyar kormány aláírta a jugoszlávokkal a szónoki túlzással „örök”-nek nevezett magyar—jugoszláv barátsági szerződést, és most a második világháború egyre szélesedő áradata, Hitler imperializmusa és a germán és szláv érdekek összecsapása zsákutcába szorította a magyar politikát. Teleki Pál nem talált kiutat nemzete számára és kétségbeesésében saját életét adta, hogy — hite szerint — hőn szeretett nemzete becsületét megmentse. Utolsó óráinak szenvedését és lelki vergődését csak akkor tudjuk méltányolni, ha arra gondolunk, hogy Teleki mélyen hívő katolikus ember volt, tudatában annak, hogy az öngyilkosság az egyetlen sóhajévá nem tehető halálos bún. Halálának híre nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megdöbbenést váltott ki. Churchill rádióbeszédében hangzott el az azóta annyit idézett két mondat: „A tárgyaló asztalnál majd szabadon kell hagyni egy széket Teleki Pál gróf számára. Ez az üres szék figyelmeztesse a jelenlevőket, hogy a magyar nemzetnek egy olyan miniszterelnöke volt, aki feláldozta magát az igazságért, amelyért mi is harcoltunk.” Ebből a javaslatból csak annyi vált be, hogy Magyarország „széke” végzetesen üres maradt és hazánkat a párizsi békében még súlyosabb, nemzetpusztító feltételekkel sújtották, mint Trianonban. Teleki Pál a nagy történelmi múltú széki Teleki család katolikus ágához tartozott. A telekiek a hajdani Garázda nemzetségből eredtek, melyből a kihalt — Mátyás király édesanyját is adó — Horogszeghi Szilágyi család származott. Nemességüket Zsigmond királytól szerezték. A család hírét Teleki Mihály, Apafi Mihály fejedelem kancelláija alapozta meg, aki a „két pogány közt egy hazáért” küzdelem kimagasló erdélyi államférfia volt. Mihály a császártól a grófi címet is elnyerte. Teleki Pál politikáját gyakran hasonlították Mihály ősééhez, hiszen a kettős küzdelem geopolitikája megmaradt, csak a török—német áfium helyébe a germán—szláv veszedelem lépett. A Teleki családnak számos kiváló tagja volt, írók, költők, tudósok, műgyűjtők, katonák, könyvtáralapítók. Csupán néhány név, a legismertebbek közül: Teleki Samu kancellár, a marosvásárhelyi „téka” alapítója, Teleki József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki Sándor honvédezredes a szabadságharcban, Teleki László drámaíró és politikus, aki Teleki Páléhoz hasonló lelki gyötrődés után önkézzel vetett véget életének. Teleki Pál életében hármas tevékenység fonódott szerves egységbe: a tudósé, a politikusé és a cserkészé. Gazdag kultúrájú, nagy tudású egyéniségének maradandó hagyatéka a nemzettel szemben való kötelességek vállalása. Ennek a gondolatnak a jegyében adott új irányvonalat a magyar cserkészetnek: „Kötelességet keresek.” Egyénisége, munkássága, nemzetnevelő tanításai és a nemzetnek sokoldalú, társadalmi és politikai szolgálata miatt Teleki Pált Széchenyihez szokták hasonlítani. Mint földrajztudóst a világ legjobb térképészeti szakemberei között tartották számon. Térképészeti tudását is nemzete szolgálatába állította. A trianoni béketárgyalásokra elkészítette a magyar küldöttség dokumentációját, köztük a Kárpátmedence híres nemzetiségi térképét, melyen a népcsoportok lélekszám-arányát jól érzékelhető grafikai eszközökkel ábrázolta. A tanácsköztársaság utáni időszakban rövid ideig miniszterelnök volt. A kormány éléről való távozása után munkásságát a trianoni békeszerződés revíziójának tudományosan megszervezett és dokumentált igazolására és népszerűsítésére használta fel. Az adatokat az általa alapított Szociográfiai Intézetben gyűjtötte össze és rendszereztette. A két intézet a tudományos nyilvántartás legkorszerűbb (cédula-katalógus) módszerével működött. (A kompjúter feltalálása előtt ez volt a legmodernebb adatrendszerező eljárás!) Egy évtized alatt több, mint 800.000 alap-cédula gyűlt össze hazánk és az utód-államok társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Az 1927-ben alakult Magyar Revíziós Liga Teleki útmutatása alapján működött. 1939-ben — a második világháború kitörésének kritikus időszakában — a kormányzó újból kormányalakítással bízta meg Telekit. Minden erejével arra törekedett, hogy megakadályozza Magyarország belesodródását a háborúba. A két bécsi döntés — a Felvidék magyarlakta határsávjának és Észak-Erdélynek a visszaszerzése — megkoronázni látszott Teleki békés revizióra irányuló többévtizedes erőfeszítéseit. Egy félévvel Észak-Erdély visszatérte után elcsattant a tragikus pisztolylövés és Magyarországot már sem Teleki, sem más nem tudta megmenteni a második világháborút követő szovjet rabszolgaságtól. Teleki Pál életének legfontosabb mozzanata a magyar cserkészmozgalomban való részvétele volt. Előbb főcserkésze, majd tiszteletbeli főcserkésze volt a mozgalomnak. Majd erről is lemondott, mert nem szerette a hangzatos címeket. Haláláig, mint a 2-es számú piarista cserkészcsapat tisztje működött és vett részt a cserkészet országos vezetésében. A cserkészettel a piarista gimnáziumba járó fia révén ismerkedett meg. A cserkész-módszert — a fegyelmezett és katonás, valláserkölcsi és nemzeti alapon álló játszva-nevelést — rendkívül ötletesnek tartotta és az volt a véleménye, hogy a cserkészet fogja kitermelni a trianoni ország vezető elitjét. Többször is hangoztatta, m-OTT 25. évf. (1992), 2. (120.) szám 33
