Itt-Ott, 1990 (23. évfolyam, 114-117. szám)

1990 / 117. szám

1 Kedves Barátaink! — Köszönjük a bemutatkozást. Olvasóinkat kérjük: rendeljenek mutatványszámot, vál­lalkozásotokat támogassák előfizetéssel, adománnyal. Jó munkát! —éji Köszönet ITT-OTTnak: Kedves Barátaim! — Restellem, hogy némi késéssel köszönöm meg az ITT-OTT 22. évf. 4. (113.) számát. Fő oka, hogy nemcsak megkapni tartom szükségesnek a folyóiratot, hanem elolvasni is. Tar­talmából éppúgy, mint a többi odakint megjelent írá­sok javáéból, egyetemesebb összefüggéseiben látjuk hazai eseményeinket, problémáinkat és objektívebb­­nek is érezzük sokszor, mint az itthon megjelenteket. Most különösen köszönöm az Anyanyelvi Konferenciá­val kapcsolatban megjelent tanulmányokat, különösen azt, amelyik a magyarságkutatás feladatait tárgyalja az Egyesült Államokban, és meg kell vallanom, a Ma­gyarországi Református Egyház utolsó 40 évének jobb és igazabb összefoglalását (benne bizonyos mértékig a magam 40 esztendejét is), őszintébben megírva, mint ahogy azt Tenke Sándor tette, másutt nemigen talál­tam. — Abban a hitben, hogy továbbra is remélhetjük, kapni fogjuk az ITT-OTT-ot, s hogy a magunk helyén és körülményei között ugyanazt szolgáljuk, amit a folyóirat, küldöm köszönetemet és köszöntésemet Patakról, az újra egyházi iskolaként működő, ill. azzal együttműködő Tudományos Gyűjteményekből. — Ujszászy Kálmán, Sárospatak Basta! ITT-OTTnak: Elég volt! Ami most odahaza történik a magyar nép törvényesen megválasztott kormánya cse­lekvésének gátlásában, [amiatt] jól tudom, hogy telje­sen azonos a megdöbbenés az ITT-OTT baráti közösségében, az Öregdiák Szövetségben, mint a Nemzetőr írógárdájában és baráti körében. Én a kilencven évemen túl az emigráció cselekvő munkájából már félreálltam, mindhárom közösségben számos jó barátom van, akikhez azonos érzelemmel kapcsolódom. Arra kérlek Benneteket, hogy az emigráció szelle­mi egységének a megteremtése érdekében keressétek meg a közös utat. Az elkülönödés szakadékéról mondjatok le! Mind­hárman csak töredékei vagytok az emigrációnak. Az elképzelésiek, hogy a magyar kormánynak kizárólagos támogatói legyetek nem lehet nemzeti érdek. Ezzel má­sokat sértetek meg és zártok ki a cselekvő munkából. Csak az emigráció egységes támogatásával lehet az általatok egyként megbecsült, súlyos helyzetben levő kormány munkáját megerősíteni. Erre kér Ben­neteket — régi barátotok — Somody Pál, Piscataway, NJ Felszenteltetett Éltető Lajosnak: Szeretettel meghívom Önt és kedves családját lelkésszé szentelésem alkalmára, 1990 de­cember 2-án 3 órára az Első Magyar Református Egy­házhoz Clevelandban a Buckeye Roadon. Ez egyben az erdélyi missziói utunk megáldása lesz. Szeretettel vár­juk az ünnepség utáni fogadásra is. — Szeretettel — Tapolyai A. Mihály [és] Tapolyainé Barta Gizella Kedves Mihály! — Végtelenül sajnáljuk, hogy ezt a pil­lanatot nem oszthattuk meg veled — veletek — szemé­lyesen. Gratulálunk, s fogadjátok a legőszintébb jókívánságainkat áldásos munkátokra! Szeretettel, Magyar Baráti Közösségünk nevében is, ölel — Éltető J. Lajos Könyvek Oly sok viszály után. A Móricz Zsigmond Baráti Kör három írónemzedéke — többségük az 1956-os magyar forradalom cselekvő részese — szólal meg a 33. évfor­dulón, a 450 oldalas kötetben. E példátlan vállakózás közli Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” és Tamási Lajos „Piros vér a pesti utcán” című versét, továbbá a magyar írók 1956 decemberi taggyűlésének a jegyzőkönyvét, Erdei Sándor főtitkár beszámolójával a viharos eseményekről és Veres Péter elnöki zársza­vát. A forradalom napjaiban születtek Dékány Károly versei, melyek már csak az emigrációban jelenhettek meg. Fekete Gyula dokumentum-értékű írása (ta­lálkozás szovjet újságírókkal) az írók letartóztatását közvetlen megelőző eseményekről szól. Simonffy An­drás 15 éves korában írt naplóját teszi közzé az Or­szágház előtti vérengzésről. Szerepel a kötetben Cse­res Tibor interjúja a nemzeti tudatról és Vásárhelyi Miklósé a Nagy Imre-perről; Tardos Tibor, Karinthy Ferenc és Szeberényi Lehel regényrészlete; Göncz Árpád, Molnár Zoltán, Széli Jenő, Varga Domokos és Gergely Mihály tanulmánya; Vészi Endre, Csontos Gá­bor, Galgóczi Erzsébet és Oláh János novellája; Sánta Ferenc levele, Kunszabó Ferenc publicisztikája és Örvös Lajos visszaemlékezése. Bartis Ferenc saját erdélyi tapasztalatait írta meg a Securitate gyilkos rémtetteiről, Kutrucz Gizella leleplező dokumentumot közöl a kádárizmusról. Képes Géza, Benjámin László, Nagy László, Kónya Lajos, Sipos Gyula, Kuczka Péter, Mezey Katalin és Benke László versekkel állít emléket a forradalom és szabadságharc szellemének. A 33 évet átfogó, fényképekkel dokumentált kötetet Benke Lász­ló szerkesztette, s a hollandiai Fórum Könyvkiadó je­lenteti meg. Ára 12 DM-nek megfelelő összeg plusz portó (kb. $10 US). Uitgeverij Forum Amstelveen, H. Cleyndertweg 318, 1025 El, Amsterdam, Holland. Magyar neve — Határokon kívüli magyar hely­ségnévtár. „A trianoni békeszerződéssel kb. tízezer település került új államkeretek közé. Többségük neve megváltozott. Mivel Trianon óta több évtized telt el, s mivel e települések magyar nevét az idehaza és az odaát forgalomban lévő térképek, kézikönyvek ál­ITT-OTT 23. évf. (1990), téli (117.) szám 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom