Itt-Ott, 1990 (23. évfolyam, 114-117. szám)

1990 / 116. szám

ful, and differed by region. I know little about the subject, I must confess.

8. Although it had no state religion as such (except that the ruler had to be Roman Catholic), old Hungary had a fairly complicated set of laws regarding religious life. In brief: there were so-called “received” and “tolerated” denominations. Among the former were the Roman Catholic, the Lutheran, Reformed, and Unitarian faiths, as well as the Greek-Rite Catholic and the Orthodox, and, after 1895, the Jewish. The minor sects were in the latter, “tolerated” category. The difference was, however, largely a matter of politics and of financing: the received faiths were guaranteed state support, the others were not. As to individual religious freedom, that had been guaranteed long before the mother of the interviewee had been born, so she could not have suffered persecution for religious reasons; but what people in small towns and villages did on their own was, of course, another matter.

9. I am not sure what to make of your question, “Is gardening a cultural interest?”. Of course it can be, and

in many regions of Hungary there is hardly a family that does not have a small garden; yet gardening was — and sometimes still is — more than a hobby. It is also a source of vegetables in the summer, and for canning for the winter months. But things were not very different here in the U.S. either not very long ago, and some people do have green thumbs. Hungary did have a rather advanced tradition in gardening, and a strong National Association of Gardeners, which promoted exhibits, improvement in quality, methods, etc., from about 1880 onward. There were several excellent vocational schools for gardeners operating in the country (e.g. at Magyaróvár, Kassa, Keszthely, Kolozsmonostor), and one even at the college level, in Budapest. Hungarian vegetable exports were important. As to parks and landscape gardening, that, too, had a strong patronage among the wealthy, and by various municipalities. As a result, there was quite a bit of expertise in this field in Hungary.

I hope I have helped. — Louis J. Elteto

□

The editorial hoard of ITT-OTT will be pleased to consider for publication academic articles and reviews in English on any aspect of Hungarian Studies. Please submit typescripts, Macintosh text-only (ASCII) or MS Word files following Chicago Manual of Style format for the social sciences to: Editor, ITT-OTT, P.O. Box 15126, Portland, OR, 97215-0126.

„RELIGIOUS FREEDOM AND HUMAN RIGHTS — Unitarians and Transylvania” (Vallásszabadság és emberi jogok — unitáriusok és Erdély) címen nemzetközi konferenciát szervezett gondnokunk, Dr. Ludányi András, az Ohio állambeli University of Toledo-n október 3. és 6. között. A méreteiben is tekintélyes, igen sikeres angol nyelvű értekezlet előadásai (magyarra fordítva) a következők voltak: Dr. Held József (Rutgers): „Az oszmán terjeszkedés és a reformáció a Magyar Királyságban"; Dr. Éltető Lajos (Portland State): „Honter János, a szászok Luthere”; Nt. Medyesy László (Yale): „ A reformáció és kulturális változások a magyarság soraiban”; Nt. Unghváry Sándor (Buena Vista, CO): „Dávid Ferenc és az unitárizmus eredete Erdélyben”; Dr. Hegyi Klára (MTA): „Az oszmánok viszonya Erdély keresztyén uralkodóival 1526 és 1719 között”; Dr. Hidas Péter (Dawson College): „Görögök, örmények, zsidók és románok a 18. századbeli Erdély városaiban”; Dr. Kari Roider (felolvasva, in absentia): „Az egyházak és az állam viszonya Erdélyben 1698 és 1867 között”; Dr. James Niessen (Southern Mississippi): „Román egyházpolitika, 1918 és 1940 között”; Gellérd Judit (Palo Alto): „Az unitárius elmélkedés: a józan ész ereje Erdélyben”; Dr. Raphael Vago (Tel Aviv): „Zsidó és magyar öntudat: a háborúk közti s a második világháború utáni tapasztalatok”; Rév. Donald Harraington: „Újraéled az erdélyi unitárizmus?”; Dr. Ludányi András (Ohio Northern): „A kisebbségi főiskolák sorsa”; Hámos László (New York): „Passzív ellenállás Erdélyben”; Susan Nichols (unitárius képviselő, ENSZ): „Az unitárius-univerzalista hálózat: az emberi jogok Erdélyben”; Koszorús Ferenc (Washington): „A nemzetközi jogi keret: a vallásos és nemzeti kisebbségek jogi helyzete”; Joó Rudolf (Budapest-Harvard): „Alternatív jogi és politikai megoldások”. A meghívottak közül sajnos nem jelenhetett meg: Dr. Domonkos László (Youngstown State), Dr. Szegedy-Maszák Mihály (Budapest-Bloomington), Dr. S. Fischer-Galati (U. of Colorado); és Dr. Király Béla (Kaposvár). — A konferencia több más amerikai és amerikai-magyar szervezet mellett az Ohio Humanities Council, az Unitarian-Universalist egyház, a University of Toledo, Ohio Northern University, s nem utolsósorban a Magyar Baráti Közösség anyagi támogatásával valósult meg. Decemberben megkezdődik a végleges kéziratok begyűjtése. A cél: újabb angol nyelvű könyv az erdélyi helyzetről, mely a Kent State University Press gondozásában, 1983-ban megjelent Transylvania. The Roots of Ethnic Conflict [Erdély. A nemzetiségi viszályok gyökerei] folytatását is képezi.□

38 ITT-OTT 23. évf. (1990), őszi (116.) szám