Itt-Ott, 1990 (23. évfolyam, 114-117. szám)

1990 / 116. szám

In memóriám ROZSNYAI ZOLTÁN 1990. szeptember 15-én déli 12 órakor a San Diego-i Holy Cross temető kápolnájában megtartott ünnepélyes zenés gyászmise keretében helyezték örök nyugalomra Rozsnyai Zoltánt, a világszerte ismert karmestert, zeneigazgatót, művészeti igazgatót, zeneköltőt és egyetemi tanárt. A gyá­szolók tömege a templomot zsúfolásig megtöltötte. A zenei programot az elhúnyt Mester által alapított és felépített nemzetközi zenekar szolgáltatta, az Ensenada-i (Mexikó) Pro Musica kórus közreműködésével. Ugyanez az együttes adta ugyanis első óriási sikerrel az elmúlt zenei évad utolsó hangversenyén, Rozsnyai Zoltán karmesteri pálcája alatt, a szertartás keretén belül is részben elhangzott Brahms-Re­­quiemet. Az ünnepség egyik igen megható pontja volt amint a Mester hegedűművész özvegye önmaga vezényelte kettejük egyik kedvenc művét, Vaughn Williams „Fantázia”-ját. Az offertorium előtt Mozart Requiemjéből a „Lacrimosa”-t, az áldozás alatt pedig Wagner „Siegfried Idyll”-jét hallottuk egy másik neves magyar karmester és egyetemi tanár, Erős Péter vezetésével, aki Seattleből repült le a szomorú alka­lomra, hogy régi barátjától és kollégájától ezúton vegyen utolsó búcsút. A zenekar koncertmesteri pódiumán, ugyan­csak vendégművészként Feld Ottó ült, aki már 42 évvel ezelőtt, Rozsnyai Zoltán első zenekarában, a budapesti ME­­MOSZ Zenekarban is az első hegedűs volt, és akivel a művészi-szakmai együttműködés és barátság az azóta eltelt évtizedeket két kontinensen át hűen végigkövette. A mise előtt Dr. Randall Phillips, a United States Inter­national University Senior Vice President-je mondott egy végtelenül kedves, az elhúnyt művészt, alkotót és pedagó­gust nagy szeretettel leíró megemlékezést, mely beszédet Keszely János, a San Diego-i Magyar Ház elnökének búcsúz­tatója követte. A felejthetetlenül szép és megindító templomi ünnepség után a hatalmas gyászoló gyülekezet a koporsót egy márvány mauzóleumban leendő utolsó útjára kísérte. Rozsnyai Zoltán Budapesten született és nevelkedett. Rendkívüli zenei tehetségére jellemző, hogy már hat éves ko­rában zongorahangversenyeket adott, és tíz éves korában or­gonáit. Zenei tanulmányait a világhírű budapesti Liszt Fe­renc Zeneakadémián, valamint Olaszországban végezte. Nagynevű tanárai közül elegendő ha csupán Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Dohnányi Ernőt, Weiner Leót, Dániel Ernőt, Ferencsik Jánost és — Olaszországban-----Carlo Zecchit említjük meg. Kiváló tehetsége és előmenetele elismeréséül a Zeneakadémia elvégeztével rögtön egy sorozat egyre jelen­tősebb kinevezést kapott. így először a MÉMOSZ Zenekar­nak, majd pedig a miskolci, pécsi és győri filharmónikus zenekaroknak az élére került, míg végül Magyarország má­sodik legnagyobb operaházának, a Debreceni Operának zeneigazgatói posztját érte el. 1956 tavaszán a római karmesterverseny díjnyertese lett, melynek jutalmaként a rákövetkező ősszel egy számos eseményt felölelő hang­­versenykörútra hívták meg Olaszországba. Mindössze öt nappal az 56-os forradalom kitörése előtt tért vissza Bu­dapestre, hogy a Liszt Ferenc versenyen az évi három díj­nyertesének hangversenyét vezényelje. A forradalom leverése után Bécsbe menekülve kiváló magyar menekült művészekből megalapította a világhíressé vált Philharmonia Hungarica-t, melynek ő lett azután az első zenei igazgatója is. Első amerikai bemutatkozása 1956- 57 telén volt, amikor Doráti Antal meghívására egy többhó­napos hangverseny-sorozatot vezényelt az Egyesült Államok és Kanada területén. Ezt követően 1959-ben az akkor már virágzó Philharmonia Hungarica zenekart hozta át egy 33 amerikai és kanadai várost felölelő nagysikerű turnéra. 1961-ben Rozsnyai Zoltán végleg az Egyesült Államok­ban telepedett le, ahol első kinevezéseként a New York-i Fil­harmonikus Zenekarnál munkálkodott mint segéd­karmester, Leonard Bernstein alatt. Ezt követően először a Cleveland-i filharmóniának, majd pedig sorra az Utica-i, San Diego-i, és a Knoxville-i szimfonikus zenekaroknak lett zeneigazgatója. Az 1982-es Knoxville-i világkiállítás alkal­mából a zenekar kiváló művészeti teljesítménye zenei körök­ben rendkívüli figyelmet keltett. Egyidejűleg Rozsnyai megalapította az első, Tennessee államban honos hivatásos kamarazenekart is. A San Diego Symphony az ő irányítása alatt került az ország prominens zenekarainak sorába. 1985-ben Rozsnyai végleg visszatért San Diegóba, ahol a United States International University keretei között megalapította és felépítette a ma már nemzetközileg ismert USIU Zenekart, amely azóta rendszeres, sikerekben és elis­merésben gazdag, teljes zenei évadokat betöltő program­­sorozatokat ad, mind bel-, mind pedig külföldön. Váratlanul bekövetkezett halála előtt a Mester több lemezgyárral folyta­tott sikeres tárgyalásokat lemezfelvételek megkezdéséről. Korábban készült lemezei, amelyek többek között a Columbia Masterworks címkéjével kerültek kiadásra, az egész világon hallhatók és megvásárolhatók. Rozsnyai Zoltán azonban nemcsak mint interpretáló művész vált ismertté a zenei világban. így pl. a New York­ban eltöltött évei alatt, azután pedig San Diegóban és Ten­­nesseeben is számos dokumentum-, valamint oktató jellegű filmre szerzett zenét. Pályafutásának ismertetése nem lenne teljes ha nem hangsúlyoznánk, hogy Rozsnyai Zoltán sokoldalú tehetségét, fáradhatatlan energiáját, és egész, tragikus hirtelenséggel megszakított életét elsősorban a fi­atalság nevelésének, fiatal tehetségek támogatásának, és a zenekultúra széleskörű terjesztésének szentelte. Egész életével és munkásságával egy szabad és független magyar művészetért harcolt. Szóban és zenéjében egyaránt azt hir­dette, hogy a zene az az eszköz, amely tengereket és föld­részeket hidal át, s amely képes arra, hogy nemzetek viszálykodását elsimítsa, és ezáltal a világ békés együtt­élését elősegítse. Rozsnyai Zoltán emlékét kegyelettel és magyar büszkeséggel őrizzük meg. — Ezúton kérjük fel a kedves olvasókat, hogy kegyeletük jeléül virág helyett adományukat a Mester 11 hónapos kislányának, taníttatási alapítványára az alábbi címre küldjék: Alyze Francesca Rozsnyai Educational Fund Downye Savings and Loan 16816 Bernardo Center Drive Rancho Bernardo, CA 92128 (Account No. 150-216-2058) [Fenti megemlékezést Váró Pálné (Póczy Mici), Rozsnyai Zoltán első felesége, és Váró Pál, régi barátja, írta.] ITT-OTT 23. évf. (1990), őszi (116.) szám 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom