Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)

1988 / 1. (107.) szám

jelenleginél jóval nagyobb önállóságot a nemzetközi kapcsolatok ápolásában a művészeti szövetségek, az autonóm mozgalmak, valamint a magyar szellemi élet független képviselői.

3. Szükséges létrehozni egy a miniszterelnök által irányított szervet, amely kormányzati szinten fogja össze a határon túli magyarsággal kapcsolatos teendőket. E kormányszerv munkájának segítésére alakuljon állandóan működő konzultációs tanács. Fenti kormányszerv intézkedjék, hogy:

a) a kiemelt társadalmi kutatási programok között szerepeljen a közép-európa térség kortörténetének sokoldalú vizsgálata. (Nemzeti ideológiák, előítéletek, nemzetiségi-kisebbségi jog, stb.)

b) legyen megnyugtató a kutatási programok szakemberutánpótlása;

c) tartassák számon a magyar nemzeti hagyomány és

kultúrális örökség határon kívüli része, mind Magyarországon, mind a kint élők tudatvilágában. (Emlékművek, utcanavek, emléktáblák, stb.)

d) vizsgálják át szakemberek a tananyagot és a

tankönyveket a magyarság politikai-földrajzi megoszlásának ismerete tekintetében, s ezen ismeretek megfelelő foka legyen alapkövetelmény mindegyik oktatási szinten; mérlegeltessék a felsőoktatásban, különös tekintettel a pedagógusképzésben egy magyarságismeret című tárgy bevezetése.

4. A nyilvánosság halaszthatatlan demokratikus reformja során

gyökeresen át kell formálni a tömegtájékoztatás e kérdésben tanúsított

magatartását, ki kell küszöbölni e magatartás most még bántó tudatlanságait, közömbösségét, elvi bizonytalanságait; a tömegtájékoztatás műhelyei minden szinten segíteni kell a tájékozódás és a tájékoztatás munkájában; pontosan meg kell határozni a nemzeti szempontú tájékoztatáshoz fűződő állami érdekek és tilalmak körét.

S *

*

Társadalmi részvétel nélkül a határon túli magyarság kérdésében sem lehet előre lépni. Demokratikus megújulás és nemzeti sorskérdések között nincs fontossági sorrend. A veszélyhelyzet minden magyart egyformán kötelez a cselekvésre a határon kívül és belül egyaránt. Az egyének kis cselekvéseinek és a nagyobb közösség elhatározó lépéseinek egyirányba kell hatniok.

Budapest, 1988. március 6.

40