Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)
1988 / 1. (107.) szám
Nagy Károly Piscataway, NJ MAGYARUL? MINEK? Jegyzetek olvasó- és (képzeletbeli?) hallgató- naplómból. Mom, I don't wanna go to Hungarian school! Leave me alone, everybody! Why should I speak Hungarian? I am American, I go to American school, so I'm gonna talk English! No Hungarian! O.K.? Háj naccsmama! Éin nem beszelek maccsarol, sorry, but van neked iten Debricinbe tívíd? Junó: tíví? Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettöre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. (Kodály Zoltán) Az óvodában a gyerekek csúfoltak, kínoztak, rugdaltak, csipkedtek amiatt, hogy magyar vagyok. . . Magyar iskolába írattak szüleim. . . Amikor már nagyobb voltam és szülői kíséret nélkül utazhattam, együtt nagyobb iskolatársaimmal, gyakran megtörtént, hogy a buszban a felnőttek ránk szóltak: Ne beszéljetek magyarul! Ha szlovák kenyeret esztek, beszéljetek szlovákul!" (Erzsi, Duray Muklós interjúalanya Pozsony. Nyugati Magyarság 1987. május.) Tíz éve az általános (elemi) iskolások 13—14 %-a tanult magyar tannyelvű iskolában Erdélyben; öt éve 7—8 %-a; ma számuk messze 5 % alatt lehet. A hivatalos magyar nyelvű gimnáziumi (líceumi és szaklíceumi) tanulók száma tíz éve 30 ezer körül volt; öt éve 4
