Itt-Ott, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 3. (105.) szám
nőtlenek a kétszeresét. S azok akik meg is telepednek a fenti vármegyék valamelyikében, tíz hektárnyi települési földterületet kapnak. A törvény erőszakos románosítási szándékát maga a törvény-javaslat indoklása is elismeri: "Nagyjelentőségű intézkedése e törvényjavaslatnak az, hogy előnyben részesíti a kiváló tanítókat, akik az ország szélére, és azon három megyébe — Csík, Háromszék, Udvarhely megyébe törekszenek, ahol nagy szükség van a nemzeti és kulturális munkára. Ezen vidékeken a román elem, megtámadva az idegen elem által: elnemzetlenedett, vagy hátrányos helyzetbe jutott a román kultúra tekintetében." (L. Desbaterile Senatului, 1923/24, Nr. 69, 1331.) Megjegyzendő, hogy e három megye 418 ezer lakosából 43,835 volt román, azaz 10.5%. Olyan iskolákat zártak be, mint pl. az 1670-ben alapított szatmárnémeti római katolikus főgimnázium, az 1579-ben alapított gyulafehérvári, az 1696-ban alapított kézdivásárhelyi római katolikus főgimnázium, az 1566-ban alapított kolozsvári unitárius gimnázium, vagy az 1557-ben alapított marosvásárhelyi református főgimnázium, stb. A magánoktatási törvény, 1925 december 22-én, még nehezített is a már működő elemi oktatási törvényen. Ehhez később kiegészítő utasítások is kerültek, mint pl. az 1926/70.423 sz. rendelet, amely kimonjda: ”A kisebbségi iskolákban a tanulók az óraközti szünetek alatt is -- hetente három nap -csakis románul beszélhetnek egymás közt." 1926 áprilisában a közoktatási miniszter rendeletet adott ki a tankerületi főigazgatóságok részére, amely szerint a magánoktatási törvény 35. paragrafusa értelmében magyar és német kisebbségi iskolákba többé zsidó vallású vagy származású tanuló nem vehető fel. Ez ellen tiltakozott Rabin Leibu Tzirelsohn 1926 május 19-én a román parlamentben, kijelentve, hogy abszurdum, hogy a zsidó gyermekek anyanyelve az állam nyelve legyen akkor is, amikor e gyermekek százezer anyái egyetlen szót sem értenek románul. Az 1926 évi népszámlálást elrendelő belügyminiszteri 362.442/1926 sz. rendelet kimondja, hogy "Valamennyi Mózes-vallású lakos csakis zsidó nemzetiségűnek vallhatja magát. Az ellenszegülők közokirat hamisításáért büntetőúton vonhatnak felelősségre és ezen felül valótlan adat vallásáért 1000 lei-ig terjedő pénzbírsággal sújthatok." így aki izraelita vallású, az mind zsidó nemzetiségű, aki görög-keleti vagy görög-katolikus, az mind román. Emiatt történhetett meg, hogy a Péchy Simon-féle szombatos vallású, törzsökös székelyek utódai is zsidó nemzetiségűeknek letek számolva s gyermekeiket csak román iskolába írathatták be, mert apáik 1687-ben felvették az izraelita vallást. De vessünk egy pillantást az 1944 aug. 23 utáni időkre is. 1945-ben hatályon kívül helyezték a í. bécsi döntést és újra a trianoni diktátum lépett életbe. Párizsban másodízben sem vették figyelembe az etnikai határokat. 1944-45-ben Erdélyben a Maniu-gárdisták rettenetes bosszú-hadjáratot indítottak a kisebbségek ellen. Egyik riasztó, de jellegzetes példája ennek Dr. óvári Elemér és családja története, ö is, felesége is zsidó származásúak voltak. A huszonkét év alatt, mondhatni életüket kockáztatva állottak ki a magyarság 39
