Itt-Ott, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 1. szám

A nyelv az az eszköz, mely által érintkezésbe jöhet a gyerkek a néppel. A kulcs mely nélkül a gyermek nem férhet hozzá az irodalomhoz -- a nyelv. Es az irodalomban rejtőzik a nép múltja, jelene, jövője; tanulságai, csalódásai, reményei. A magyar nyelvtudás lehetőséget nyújt a személyes kapcsolatok kialakítására úgy a magyar társadalommal mint a szomszéd játszótársakkal. A magyar nyelv a fonal amely beleszövi a magyarságot az egyéni érzelmekbe. Szabó Dezső a következőképpen fejezi ki a nyelv szerepét: "A nyelv a lelki fejlődés legbelső formája, maga a szavakba gyűlő lélek, az emberi lélekké élt világ. A nyelv énünk határozott domborúsága: ami a szavakon és mondatokon túl van csupa alaktalan homály. A nyelv már a gondolkodás módja is, az akarat megújító folyamatai, s a fájdalom és öröm, a szeretet és gyűlölet mély rezervóárja, a nyelv maga az emberi lélekké összhangozó világ: maga az ember." Ha elveszik tőle a magyar nyelvet, más nyelven nehezére esik szüleivel, testvéreivel, rokonaival és magyar barátaival értekezni azért, mert az érzelmei már gyökerektől kezdve magyarul fejlődtek. "Nem külsöséges valami (a magyar nyelv), mint a kabátom, még olyan sem mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim gócában, metafizikai rejtélyként"-- írja Kosztolányi Dezső.A gyermeknek és népnek közös a nyelve, közös a sorsa. A szülő második feladata: hogy gyerekeit megtanítsa a magyar nyelvre. hogy a családi körben elsajátítsa és a személyisége fonalai közé fűződjön. Az egyre sűrűbb erdőben az ifjúság minőségre nevelése a megmaradásunk egyik feltétele. Itt nyugaton, az egy-két magyar ifjúsági szervezet segítő munkája a családból hozott, ott szerzett alapvető értékek nélkül silányabb eredményeket érhet csak el. Mert a szeretetet, mely megkülönbözteti a "Földi" hazáért tett kötelességet a "fogadott" hazáért tett kötelességtől, a jövő magyarja az ország határain kívül elsősorban a szüleitől tanulja. Abban a reményben cselekedjünk, hogy ha netán az ükunokáink a fák mögött megpillantják a tisztást, mint a bujdosásból megkerült honfoglalók térjenek vissza a "Földi" pázsitra. kábé 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom