Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
köznapi életet mutatják be. Igen, az amerikai magyarság nagy tömbjei még megismerésre várnak, és ezt a megismerést csak elfogulatlan érdeklődés alapozhatja meg. Nos, az első fontos tapasztalat: az amerikai magyarság megosztottsága. Közismert dolog, hogy az emigráció világnézeti, illetve politikai tekintetben rendkívül megosztott, és a különböző liberális, polgári demokratikus, az egyetemes humanizmus gondolatának elkötelezett katolikus, protestáns vagy zsidó mozgalmak, törekvések mellett itten erősen érvényesülnek a konzervatív törekvések is, erősebben mint Nyugat-Európa magyar szórványaiban. Sokan élnek az óceán túlsó partján olyanok, akik 1945, 1948 vagy 1956 óta még egyáltalán nem látogattak haza, nem tartanak semmiféle kapcsolatot a magyarországi élettel, és nincs is megfelelő képük az itthoni társadalom és kultúra valóságos eredményeiről. Igen nagy mértékben hódítanak az amerikai magyarság körében a különféle délibábos történelminyelvészkedő irányzatok: a turánizmus és a vele általában összefonódó sumerológia, amely mifelénk inkább csak a köznevetség tárgyát képezi. Az igazság kedvéért azonban meg kell említenem, hogy az áltudományos fantazmagóriák mellett jelenik meg néhány figyelemre méltó kiadvány is, például az Érdy Miklós által szerkesztett könyvsorozat, amely a sumerológiai kutatások korábbi (múltszázadi, századeleji) dokumentumait hasonmás kiadásban adja közre, és ennyiben tudománytörténeti értéke van. A világnézeti-politikai szétszóródáson belül ugyanakkor mindinkább érezhető azoknak a csoportoknak, illetve személyeknek a tekintélye, akik eleven kapcsolatot keresnek és tartanak a magyarországi szellemi élettel, kultúrával és értelmiséggel. Ilyen csoport elsősorban a Magyar Baráti Közösség széles tábora is, amelynek képviselői igen tevékeny szerepet játszanak a hazai kulturális élettel szövődő kapcsolatok alakításában, és éppen ezért az emigráció más csoportjai részéről nem egyszer gyanúsításokkal, mi több, rágalmakkal kell megküzdeniök, az emigrációs sajtóban időnként olvashatók az ellenük viselt hadjárat dokumentumai. Mindazonáltal ződtem arról, hogy a Baráti Közösség szellemi integritása, egyszersmind a hazai kapcsolatok ápolására törekvő tevékenysége mindinkább megbecsülést szerez, sokszor olyan csoportosulások körében is, amelyek nemrégiben még határozottan elleneztek mindenféle kapcsolatteremtő kísérletet, és szembeálltak az anyanyelvi mozgalommal. Az erős ideológiai és politikai megoszlás mellett érezhető a fiatalabb értelmiségi nemzedék — az 1956-os emigránsok, illetve a már Amerikában felnőtt s Igen gyakran tudományos-egyetemi pályán érvényesülő fiatalabbak — növekvő szerepe is, amely kétségkívül jótékony értelemben küszöbölheti ki a politikai megoszlásból következő belső küzdelmek bénító következményeit. Érdemes felidézni Szendrey Tamásnak, az Erie-i egyetem történészprofesszorának "A közép-nemzedék szerepe a külföldi magyar életben" című előadását A XXII. magyar találkozó krónikája (Cleveland, 1983) című kötetből: "Nekünk [t.i. a közép-nemzedéknek. P.B.] a változott politikai helyzetben más álláspontunk van [mint az idősebb emigrációs nemzedékeknek. P.B.] és ezért fegyvertársainkat nemcsak az emigrációban, hanem az egyetemes magyarságban keressük. (...) Amikor ezt a jogunkat szseretnénk gyakorolni, akkor az idősebb nemzedékek tagjai részéről az eddiginél több jóindulatot és megértést szeretnénk kérni. (...) Az intézményes magyar élet fennmaradása nehezen képzelhető el a mostani idősebb korosztályok szervezetei nélkül. Ezek nélkül nehéz elképzelni a magyar jövőt Amerikában. Viszont történelmileg tájékozott magyarság nélkül nincs jövő. (...) A közép-nemzedék megbecsüli a magyar múltat s annak értékelését itt szerzett felkészültségével kiegészíti. Az egyetemes magyarság szempontjából kell gondolkoznunk. (...) A közép-nemzedék elismeri, hogy az idősebb nemzedék viszonya merőben más a mai Magyarországgal, mint az övé, de viszont az idősebb nemzedéknek meg kell értenie, hogy a fiatalabb nemzedéknek szüksége van arra, hogy az egyetemes magyarság szempontjait juttathassa kifejezésre." 28
