Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
Pósfai János: "Magyarok a nagyvilágban," beszélgetés dr. Gosztonyi Jánossal, A Magyarok Világszövetsége főtitkárával, Életünk (Szombathely), 1984. március. E sajnálatosan magyarság-ellenes állásfoglalás egyébként még a Magyarok Világszövetsége saját hagyományait is megtagadja. Az 1985-ös, veszprémi Anyanyelvi Konferencián elhangzott előadásom után jutott tudomásomra, hogy pl. 1947-ben ez a szervezet igenis, nemcsak hogy érdemben foglalkozott a szomszédságban élő" magyarsággal, de védelmükre nyugati magyar emberi jogi szervezetek segítségét is kérte, együttműködést felajánlva. Iddézetek az MVSZ ügyvezető alelnökének 1947. febr. 21-i leveléből, melyet Bóta Ernőnek, a párizsi Emberi Jogok Ligája magyar csoportja elnökének írt (közli: Kilátó, Grimbergen, Belgium, 1985. dec.): A Magyarok Világszövetsége új vezetőségével élén harcol minden sovinizmus ellen, de nem nézheti szó nélkül azt, ami a demokrácia leple alatt a felvidéki magyarokkal történik. ... Tőlünk néhány kilóméternyire hivatalosan is deklarálva, megindult az erőszakos széttelepitése a magyarság egy olyan tömören együttélő, évszázadok óta egy helyben lakó tömbjének, amelynek semmi más bűne nincsen, mint hogy anyanyelve magyar, származása magyar, érzése magyar. ... Nem nézhetjük szótlanul, hogy véreinket üldözzék, megsemmisítsenek egy olyan néptömböt, amely semmi mást nem akar, mint békében élni ősei földjén, dolgozni és szolgálni a haladást és a megbékélést. — Kérjük önt, mint az Emberi Jogok Ligájának elnökét, vesse latba szervezetének tekintélyét, összeköttetéseit és hívja fel a még emberi módon gondolkozók, érzők és cselekvők figyelmét a csehszlovákiai magyarok szenvedéseire. ... Készséggel állunk rendelkezésére, ha valamire szüksége van Magyarországról. Miért nem folytatja e magyarság-védő hagyományokat a mai MVSZ? 3 "A nemzet részei, Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára válaszolt az Ifjúsági Szemle kérdéseire," Ifjúsági Szemle (Budapest), 1985:1, 4-5.) 4 u.o. 5 Győrffi György: "Csoporttudat, nemzeti tudat," Új Írás (Budapest), 1984. december, 61. 0 Sütő András, "Mert ahová te mégy, oda megyek," Kortárs (Budapest), 1984. november, 1743-44. 7 „ Csepeli György: Nemzeti tudat és érzésvilág (Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985), 33-36. old. g Magyar Hírek (Budapest), 1985. június 22., 4. Illyés Gyula, "Lehet még nemzedék?", Forrás (Kecskemét), 1979. szept., 118. 9 25
