Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
működési gyakorlatukat átvegyék azok az egyesületek, egyházak, szervezetek, csoportok, sajtó és egyéb fórumok is, amelyek eddig csak a szórakozás, nosztalgia, politikai ellenzéki megnyilvánulások, vallási élet, netán "hobbi" céljaira toboroztak magyar származású tagokat, adakozókat, követőket, közönséget. A lehetőségeket az intézmények önös céljaira korlátozó szűk specializálódás, a valóságot illúziókkal helyettesíteni törekvő mű-magyarkodás, a zsarnokság éveire emlékeztetőén mindenütt ellenséget kereső gyűlölködés-szítás tragikusan jelentős számú nyugati magyart taszított el az utóbbi évtizedekben attól, hogy intézményes módon is művelje külföldi magyar életét. Egymáshoz való viszonyunk, egymással való kapcsolatunk terén is sok még a tennivaló. Hiszen tudni is csak nehezen tudhatunk egymásról, mert egymás szavát sok esetben hivatalos rendelkezések miatt nem olvashatjuk, nem ismerhetjük. Az 1975-ös nemzetközi Helsinki Egyezmény eddigi konferenciái után 1985. október 15-e és november 25-e között Budapesten tartják az Európai Kulturális Fórum tanácskozásait. Különböző országokból résztvevő" képviselőink nyilván elvárják majd, hogy tájékoztassuk őket arról, hogy hogyan segítik élű és hogyan korlátozzák különböző országok a más országokban megjelenő magyar könyvek, folyóiratok, újságok, saját országukba való bejutását, az ottani kulturális életben való jelenlétét. Mint köztudott: nyugati országokban élű magyarok általában hozzájuthatnak a Kárpátmedence magyar kiadványaihoz, bár a kárpátaljaiakhoz és a romániaiakhoz csak ritkán és nagynehezen. Fejlődés tapasztalható Magyarországon is ezen a téren. Más országok magyar írói, költői, tudósai, művészei egyre gyakrabban szerepelnek könyveikkel, írásaikkal, előadásaikkal, kiállításaikkal Magyarországon. Az 1985-ös ünnepi könyvhéten, Budapesten a sajtó tudósítása szerint "A 'Külföldi magyar irodalom' feliratú könyvsátorban az idén első alkalommal szerepeltek Nyugaton élő magyar írók itthon megjelent munkái."8 Az eddigi gyakorlattal ellentétben ugyanakkor a romániai Kriterion kiadó önálló könyvsátrat nem állíthatott fel. A Kárpát-medence egészét tekintve sok helyen — így Magyarországon is — még mindig hivatalos korlátozások tiltják a nyugati magyar kiadványok, sőt van olyan ország, ahol még a szomszédos országokbéli magyar kiadványok jelentős részének szabad jelenlétét is. Egymás természetesebb számontartásának számtalan lehető módozata közül egyként 1983-ban javasoltam -- és javaslatom megértésre talált, de még mindig megvalósulásra vár, ezért javaslom ismét -- egy olyan havi antológia-folyóirat indítását, amely a világ Magyarországon kívüli országaiban megjelent magyar írásokból közöl majd rendszeres digest-szerű válogatást, mondjuk Magyar Világ címmel, úgy mint jelenleg a Látóhatár közöl válogatásokat a Magyarországon megjelent alkotásokból tallózva. TÖRTÉNELMI FELADAT A közösségért is áldozatokat vállalni kész nemzeti tudat ösztönzése, sőt két vagy több közösségért is tenni kész kettős nemzeti tudat fejlesztése: történelmi feladat. Erre is és ránk is vonatkoznak Illyés Gyula szavai az 1979. májusi lakitelki találkozón: "óriási tétre tudom figyelmeztetni e nemzedék íróit: vagy végeznek ők is valamit, vagy vállalnak részt e föladatból, vagy jeltelenül elmegy ez a nemzedék a nemzet történelmében."^— "Háromágú életfa," ITT-OTT 18:1,14. 24
