Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
hanem átalakítani," melynek eredményeképpen hovatartozása "se nem abszolutizálódik n ... se nem iktatódik ki ... hanem relativizálódik és pluralizálódik." A kettős nemzeti tudat rossz esetben szinte tudathasadásos, skizoid érzelmi állapotot, viselkedést okozhat. Jó esetben viszont egészségesen, természetesen pluralizált állapotot. Gondoljunk pl. harmonikus családok és válófélben lévő szülők gyermekeinek tudatiérzelmi állapota közti különbségekre: az előbbiben a gyermek két szülőt szeret, az utóbbiban válságba kerülhet. A természetesen, harmonikusan kettős vagy többes nemzeti tudat megfigyelhetően háttérbe szorítja, végül kizárhatja a szélsőséges, etnocentrikus, bigott, nacionalista, soviniszta attitűdöket, mert azok önmegvetésre, öngyűlöletre is vezetnék az egyént. Tehát a kettős nemzeti tudat a két nemzet többi tagja iránti nyitottságra, sőt általános toleranciára, megértésre, megbecsülésre is késztet. Szép példáit tapasztaljuk ennek olyan külföldön élő magyar származású emberekben, akik különböző országaik társadalmába szervesen és sikeresen beilleszkedve a magyarsághoz való kötődésüket is megvalósítják. Dedinszky Erika válogatásában és fordításában Pilinszky János harminchét verse jelent meg Hollandiában, Sulyok Vince válogatásában és részben fordításában Csoóri Sándor és Kányádi Sándor harminc-harminc versét adta ki egy norvégiai kiadó, Czigány Lóránt a teljes magyar irodalom történetét adta ki angolul Oxfordban, Király Béla Trianonról és az 1956-os magyar forradalomról, Éltető Lajos és Ludányi András Erdélyről, Deák István Kossuthról, Held József Hunyadi Jánosról adott ki jelentős történettudományi munkákat amerikai egyetemi kiadóknál, Thinsz Géza Svédországban, Gömöri György Angliában, Nagy Pál és Papp Tibor Franciaországban, Horváth Elemér és Kolumbán Miklós Amerikában adtak közre jelentős költői, műfordítói alkotásokat — hogy csak az utóbbi évek legkiemelkedőbb teljesítményeiből emlékeztessünk néhányra, mert a teljes számbavetés hosszú lenne. A KETTŐS NEMZETI TUDAT MEGHATÁROZÓI Külföldi magyarok kettős nemzeti identitás tudata szociálpszichológiai kutatásokat igényel. A megnyilvánuló magatartás formák tapasztalása és tanulmányozása alapján néhány eddigi megfigyelés kiindulópontként rögzíthető, illetve további adatok segítségével helyesbíthető. A. Az én-tudatnak a magyar és/vagy más nemzettel való azonosulási része az idő dimenzió függvénye is, vagyis az egyén és a csoport élete folyamán változó lehet. B. Meghatározó hatással lehet a kettős nemzeti identitás tudatra pl. a következő nyolc tényező is: 1. a nyelv, illetve a nyelvek megtartásának és elsajátításának mértéke, 2. a család nemzeti identitás tudata, főleg a gyermek és a fiatal kb. első húsz évében, 3. a történelmi eseményeknek a társadalom és az egyén tudatában való értékelése, 4. a társadalom pozitív, negatív vagy közömbös értékelése a nem-többségi, illetve a kettős "hűség" iránt, 5. a politika és a társadalom diszkrimináló vagy egyenjogúságot biztosító gyakorlata, 22
