Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
Életemben először voltam egy nagy táborban őrsvezető. Szerencsésnek tartom magam, hogy a saját őrsömmel lehettem, úgy érzem, hogy Annánál, Lórinál és Emőkénél jobb örsi tagjaim nem lehetnek. Bár velem egykorú lány nem sok volt az altáborban, mégis jól éreztem magam, és sok tudással gazdagodva jöttem haza. Volt alkalmam új ismeretséget kötni, de amit ennél fontosabbnak tartok, a régi barátságok megerősödtek és elmélyültek. (Jgy érzem, hogy a tapasztalataimat felhasználva jobb őrsvezető leszek. * * * Az 1985-ös jubileumi tábornak a Leány Ili altábor napjai hosszúak és fáradalmasak voltak. Minden étkezésre magunk készítettük az ételt, ezért minden nap 8 vagy 9 órát töltöttünk főzéssel. Közös zuhanyzó helyett a saját magunk-építette tusolót használtuk. Népi játékokat, táncokat, énekeket tanultunk, és többször találkoztunk a Fiú III altábor tagjaival. Őrsöm, a Tökvirág Örs jó volt; az altáborban másodikat, az akadályversenyen pedig az első helyezést kapott. A kemény munka és a kevés szórakozási lehetőség ellenére, élveztem, mert nagyon jó volt a társaság. * * * A legnagyobb élményem a jubi tábor végén volt, zászló levonás után, eredményhirdetéskor. Amikor meghallottam a nevemet a rohampálya nyertesek közt, nem hittem a fülemnek. Amikor megtudtam, hogy csak harmadik helyet kaptam, meg voltam győződve, hogy jobb eredményt is érhettem volna el. Az is meglepetés volt, amikor kihirdették, hogy Lacival ketten vittük el az első díjat a szavalóversenyen. Hiszen a körzeti szavalóversenyen sokkal jobban szavaltam! De őrsöm, a Farkas Örs győzelme az akadályverseny pályán már nem volt meglepetés!! * * * A cserkész vidám és meggondolt. Ez a törvény jellemzi leginkább a kilenc altábor hangulatát a 85-ös jubi táborban. A falu tíz napig Kis--Magyarországgá vált, ahol szabad magyarok cserkészkedtek. Esténként a tábortűznél 900 torokból szállt a népdal a csillagos ég felé. A lelkes hangulat átitatta az erdőt. Lelkünk egy közös imádságban találkozott: "Rakd meg cserkészpajtás azt a tüzet," hadd melegítse magyar szívünket, rakd meg a tüzet ami összetart minket, aminek lángja világítja az utat. Ha vége a tábornak és kialszik a tűz, vajon meleg-e még a szív? Látunk még megint ilyent? Fillmore-ban a fák közt talán még ott van a magyar dal visszhangja, aki akarja, meghallgathatja. Hallod? * * * Minden jubi tábor egy mérföldkő, ami tanúbizonyságot, tesz a magyar cserkészet életképességéről. Ús az eddig felsorakozott mérföldkövek bizonyítják, hogy igenis, a magyar cserkészet tud gyökeret verni "idegen" talajban, legyen az a talaj Dél Amerika dzsungele, Ausztrália síksága, New York sziklája vagy Európa otthonosabb tája. % * # 22