Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 2. szám

I 16. évfolyam, 2, szám__________ITT - 1984 - OTT Volume 16, Number 2 Szűnj meg az ollyakkal magad is gondolni, barátom, Kiknek az érdem elég a szidalomnak okúi. Nem mélték, hidd el, nemes ellenségre az ollyak, Kikbe paraszt szívvel nemtelen elme szorult. Meg sok ezer kutya van, ki az áldott holdat ugatja, És ki az ártatlant szóba keverni meri. Ámde szamár bogtét a mennyországba ki hallja? Amint a magyarok példabeszédje tanít. Légy te bolond, mint ok, vagy bírjál olly kutya-szívvel Mindjárt társ-parolát fognak örökre veled. Ok az okost, jámbort valahol tűndökleni látják, Üldözik, és pöffedt kedveket abba lelik, Hogy nyomorult sorsok vinnyóit az égig emeljék A más érdeminek dűlt palotája felett. Tarts velek és kölcsön segedelmet nékik ajánljál, Mindjárt megszűnnek lenni csatába veled. Én pedig azt mondom, hitvány pletykára ne hajtsál, Légy ember s iszonyú szíveket óva kerüld. Légy te az, aki valál; mind megpukkannak irígyid, Minthogy igaz, mindég győzni fog a te ügyed. Nagy lélekre szokás alacsony lelkeknek ugatni, Mert ki mivel nem bír, becsteleníti kivűl, Benn maga mérgétől rongáltatik: én pedig inkább Szánom az illy embert, mintsem irígye legyek, Mert ki az égre pököd, maga képét szokja beköpni, És ki szelíd virtust bánt, maga hírit öli. Benned az elme serény, a szív jó, rajta, barátom! Mért szomorodnál meg holmi goromba miatt. Vágd ketté szavait mintegy tréfával azoknak .... Csokonai Vitéz Mihály 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom