Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
HUNGÁRIA AMERICANA Éltető J. Lajos (Portland. OR): A MAGYAROK "IMEDZSE" AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Elhangzott az Indiana University Magyar Tanszéke által rendezett konferencián Bloomington, 1982. október 2-án Kedves Barátaim! — Amikor értesültem arról, hogy én leszek ezen az értekezleten a "keynote speaker," a "hangadó szónok" ill. vitaindító előadó, tüstént tudtam, hogy nem lesz könnyű a feladatom. Nemcsak azért, mert rendkívül tág a megadott vitatárgy és olyan sok szempontból megközelíthető, hanem azért is, mert a címben — "The Image of the Hungarians in the United States" — van egy csalóka szó, az, hogy "image". Amerikai énemnek egyszerű fogalom, annal nehezebb azonban, ha magyar magamnak megpróbálom lefordítani. Hogyan is mondanák ebben az összefüggésben; "A magyarság képe az Egyesült Államokban?" Képtelenség. "Magyarságkép"? Ez rossz stílus. "Magyarságismeret"? Ezzel túl sokat mondtunk. Ha azt kérdezem, mit tudnak az amerikaiak a magyarokról, mi a benyomásuk, véleményük rólunk, ez világos beszéd Nekeresden is, de egyik kifejezés sem adja vissza az angol "image" minden nuánszát. Mert itt tkp. a "corporate image"-ről van szó, arról, hogy egy cégnek, testületnek, országnak, népnek az említése, felidézése milyentudatos vagy tudatalatti asszociációkat kelt az egyedi vagy kollektív alanyban. Mérlegeltem és elvetettem a "profil" szót is, nem mert nem magyar eredetű, hanem mert csak a külsőségekre vonatkozik, a "becs", "becsület", "hír" és "hírnév" szavakat pedig azért nem tartottam megfelelőnek, mert töltetük erkölcsi, míg az "image" tartalma érzelmi, lélektani. Ez a nyelvi bökkenő kultúrabeli különbségekre vezethető vissza, s ezért nehéz a problémát megoldani; mivel azonban úgy látszik, eljött az ideje annak, hogy szükségünk van a fogalomra, ajánlom, használjuk egyelőre az angol szót, persze magyarul betűzve, a la "menedzser", mindaddig míg valaki nem talál rá jobb kifejezést. De találtam mégegy nyelvi bökkenőt a megadott címben — a névelő használatát a "Hungarians" előtt. Itt már nem amerikaiul, hanem magyarul gondolkozott a fogalmazó. "The Hungarians in the United States" ugyanis első pillantásra egybetartozó szócsoportnak tűnt, ezért először "USA-beli magyarságra" gondoltam, pedig nyilvánvaló, hogy nem az volt a szándék. Csak azért említem ezt, mert elgondolkoztatott a félreolvasás; milyen érdekes, értékes lenne avitát kiterjeszteni, nagyobb fórumon folytatni, esetleg az Anyanyelvi Konferencia keretében, az alábbi alcímek szerint; 1) Hogyan látja X-ország társadalma a magyarságot a) általában, b) mint a Kárpát-medencében élő népi—nemzeti közösséget, c) mint a magyar állam kötelékében élő társadalmat, d) mint X-ország határain belül élő nemzetiséget, ill. szórványt; 2) hogy látja X-ország magyar kisebbsége, szórványa a) a fentieket és b) önmagát; és végül a legérdekesebb s legfontosabb; mit észlelünk, ha X=H? Hogy látja az anyaországi magyarság önmagát, határain túl élő testvéreit, s mit gondol, milyen az imedzse külföldön, pl. Amerikában? Merész vállalkozás lenne, de rendkívül tanulságos mindenkire nézve, ha nyíltan, szabadon, őszintén lehetne e kérdéssel foglalkozni, kihasználva a különböző meglátások kölcsönhatásából adódó lehetőségeket az önmegismerésre. Azzal persze tisztában vagyok, hogy a jelen kis értekezlet célja sokkal szűkebb, ha nem tévedek, még szűkebb, mint amit a megadott témából ki lehet következtetni; az u27
