Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 1. szám

-t-Brogyányi Kálmán (New York);

A DUNAI GONDOLAT TEGNAP ÉS MA

III

Amikor a második világháborúban a német katonaság megszállta Prágát, a volt csehszlovákkülügyminisztérium iratai között megtalálta a "Kisántánt" külügyminiszterei gyűléseinek jegyzőkönyveit. Erről Münchenben 1959-ben egy kiadvány jelent meg. így száraz tényekről beszélhetünk.

A Kisántánt Magyarország ellen irányult katonai szövetség volt. Az évi, majd félévi konferenciáikon a mozgósítási, felvonulási és háborús terveiket beszélték meg Magyarország ellen. Amint a jegyzőkönyvek mutatják, pontos értesüléssel — ami jó kémszolgálatot jelentett a magyarok között—bírtak nemcsak a magyar haderő nézeteiről, de az emberanyag-forrásairól, mozgósítási terveiről és az időről, amivel a magyarok mozgatni tudják seregeiket. Külön tervük volt a kis Magyarország teljes megszállásáról. Megegyeztek a megszálló zónákról, ami egyszerűen Finis Hungariae-t jelentett.

E jegyzőkönyvek után a revízionizmusról vádaskodni, a masaryki, közép-európai Svájcról beszélni, az elnyomott kisnemzetek felszabadítását emlegetni — egyszerűen csúfolódás!

Soha a magyar történelem ezer éve alatt ilyen tragikus helyzetben nem volt népünk. Churchill emlékirataiban megemlíti, hogy Magyarország legsorsdöntőbb perceiben Kun Béla kommunista diktatúrájával gúzsba kötve, tehetetlenül vergődött.

Pl. a francia Vix-jegyzék újabb parancsa szerint a román határon az előbb megszabott demarkációs vonal mögé kellett 50-80 km. mélységben tovább visszavonulni. És ez a visszavonulás végleges volt.

Mostújrafelmerül a kérdés; az ország ilyen állapota mellett, a süllyedés mélypontján, a megcsonkítottság soha nem gondolt állapotában, mi a szerepe a kossuthi terveknek, mi teszi aktuálissá, hogy még napjainkban, még itt, a tengerentúli emigrációban is, újra és újra visszatérő kísértet?

Újra megismétel jük ; nemzetiségi kérdéseink kisebbségeink kérdésévé alakultak át. A magyar politikai gondolkodás és nemzettudat mélyén ott van a nemzetegység érzése; a nemzeti szolidaritás. Nem tud beletörődni kisebbségeink belső gyarmatosításába, üldözésébe, az anyanyelvtől való megfosztásába, a kisebbségi nemzettest ellen elkövetett modern barbarizmusba. Semmiféle politikai jelszóval nem képes ebbe beletörődni.

Kossuth és Jászi most új értelmet és jelentőséget nyer. Mindkettő kiegyezést, megbékülést követel a magyarságtól a szláv és román szomszédaival szemben. Penitenciát Trianon után.

Előadásom elején említettem; Kossuth teljesen elfogadható a kommunisták számára. Jászi az ún. haladó, liberális osztály embere. Két pöröly, de mindkettő egy üllőt ver. Jászi képviselte a haladó álláspontot a nemzetiségi kérdésekben, vezéralakja volt a Gali-13