Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 3. szám

ton Street vidékén éltek. Ezt Nagy South Bendnek hívták; ma chicanók és feketék lak,~... A maiak a Western Avenue másik oldalán, Kis South Bendben laknak, ők a végvár. Hivatalosan Rum Village a városrész neve, itt született az ismert amerikai diplomata és műfordító, Nyerges Antal is. A "sikernemzedék, " vagyis az 56-osok a város elegáns részein, szétszórva élnek.

Nézzük mi az, amit a szótbendi magyar nyelvről a hangszalagok elemzese előtt, csupán impresszióként megállapíthatunk. Öt jelenséget említek, egyet-egyet a hangtan, az alaktan, a mondattan, a szótan és a nyelvhasználat (nyelvi etikett) köréből.

Mindannyian tudjuk, hogy a ló mást jelent, mint a lő, és a sheet mást mint a shit. (Az utóbbi szópárra vonatkozóan Szathmáry Lajosnak van egy ma már mulatságos, de megtörténtekor igen kellemetlen élménye, az angollal való ismerkedése kezdeti szakaszából.) Egyetlen hang félreejtése vagy félrehallása is óriási fontosságú tehát. Vizsgálatunk egyik része az, hogy adatközlőinknek bizonyos szópárokat játszunk le magnetofonról, s ők meg kell mondják, hogy azonos szavakat hallanak-e (pl. ló — ló) vagy nem (pl. ló — lő).

Ezt a hallástesztet egy beszédteszt is követi; ekkor az adatközlők felolvasnak bizonyos szavakat. így hallásukról és beszédükről (beszédpercepciójukról és beszédprodukciójukról) egyaránt nyertünk adatokat. Lássuk, mi a helyzet a kétféle magyar e hang terén. Sok South Bend-i Nyugat-Magyarországról származik, ahol a 11. szópárunk, ment és ment, gyökeresen eltérő dolgot jelent: Pista tegnap elment Sopronba, de nem kapott mentőövet. Az a benyomásunk, hogy a két e-vel beszélő South Bend-i magyarok már nem feltétlenül hallják az e-k különbségét, de beszédükben őrzik még, s tudják, hogy ment és ment annyira különböznek mint ló és lő. (Első generációról van szó!) Ugyanakkor az amerikai születésű 2. és 3. generációsok, ha hallják is a különbséget (hisz az ő angoljukban szintén van man ; men különbség), nem tudják, hogy mit hallanak. Hallják, de nem értik, s ebben teljesen azonosak az olyan pestiekkel, amilyen magam is vagyok.

Alaktan, vagyis a szavak ragozása; A bevándorlók gyakran így mondják: Szauszbendba lakik már 50 éve. Én így mondom; South Bendben lakik már 50 éve. Nekem a magánhangzó-illeszkedés -ben ragot követel, mert számomra South Bend két szó, s a ragot a magas hangrendű Bend-hez toldom. Az ottaniak inkább egy szónak érzik városuk nevét, így egy vegyes hangrendű szót ragoznak (ezek általában mély hangrendű toldalékot kapnak a magyarban), ezért nekik Szauszbendba a természetes.

A "vadmagyarok" nem tudják már tökéletesen azt, amit szaknyelven a -val/-vel rag alaktani kötöttségű teljes hasonulásának nevezünk; ló-val. de asztal-lal. ház-zal. ökörrel, stb. Van, aki így mondja; cigányval. Hasonló ez is; megisznánk. Ilyen hibákat elkövetnek bloomingtoni tanítványaim is, s egy rosszul programozott kompjúter is ezt tenné.

Nézzük a mondattant, ott is a szórendet! Egyik adatközlőnk, aki 25 éve él itt, 18 évesenjött, de saját bevallása szerint angolul könnyebben beszél mint magyarul, ezt mondta; Én akkor voltam otthon traktorszerelő. Ezt akarta mondani; Akkor traktorszerelő voltam otthon. Az én használata itt angol hatás, magyarul szükségtelen, hisz a voltam világosan kifejezi az egyes szám első személyu alanyt. Az ilyen extra névmáshasználat igen gyakori Amerikában. Angolban az ige a mondat közepén lenne; I was a tractor mechanic. magyarban azonban a mondat végén. Ha a voltam a traktor szerelő elé kerül. kiemeléses, hangsúlyos szórendet kapunk, azaz; Voltam traktorszerelő, de nem voltam sző17