Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 2. szám
Szekeres Zsolt (Washington, DC); BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÉPVISELET MADRIDI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Helsinkit és Belgrádot követően, 1980. november 11. és 19. között Madridban zajlott le a harmadik Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet — köznyelven az "emberi jogok konferenciája" — első szakasza. Az eddigi és ezutáni konferenciákhoz a szabadföld magyarságának fontos érdekei fűződnek, mivel ez az egyetlen nemzetközi fórum, ahol a hazai és a kisebbségi magyarság emberi és nemzeti jogainak igényét rendszeresen napirenden lehet tartani. / A folyamatot elindító helsinki konferenciára nem voltunk felkészülve. Az ezt követő belgrádi konferenciára viszont a jószándékú, de nem kellőképpen összehangolt beadványok olyan tömege árasztotta el a résztvevő kormányokat, hogy azokat nemcsak kielemezni, de elolvasni sem volt idő. Ezért az 1978-as hágai Magyar Világkongresszus nyomatékosan kifejezte azt az óhaját, hogy a madridi konferenciára a szabad magyarság igyekezzék egységesen fellépni és lehetőleg egy hangon szólani. Örömmel jelentjük, hogy az összefogás sikerült, Madridban a magyar ügyet képviselő csoport egységesen lépett fel, a résztvevő országok delegátusainál biztató kezdeti eredményeket ért el és e fontos nemzetközi fórumon szívélyes kapcsolatokat épített ki a jövő számára. A madridi magyar jelenlét különösen szerencsés volt egy újabb fejlemény miatt. A korábbi belgrádi konferencián először fogalmazták meg az elvet, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül nem lehetséges őszinte bizalmon alapuló détente, Madrid egy lépéssel tovább ment, mert itt az emberi jogok mellett növekvő figyelemben részesült a détente egy másik pillére; a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása. Nemzetközi fórumon igazolást és elismerést nyert a szabadföldi magyarság kettős tevékenysége az általános emberi jogok és a sajátos kisebbségi jogok védelmében. Belgrádban a szabad világ magyarsága még nem volt képviselve, sem hivatalos, sem megfigyelő minőségben. Madridban figyelemreméltó módon már két magyar tagja is volt az amerikai kormánydelegációnak: Nt. Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Református Szövetség elnöke, az AMSz alelnöke és Gombos Zoltán lapkiadó. Az amerikai vonalon népszerű Bertalan Imre önkéntes összekötő kapocs volt az amerikai delegáció és a magyar szervezetek Madridban tevékenykedő képviselői között. A magyar ügyet a következők képviselték; az Északamerikai Közös Magyar Külügyi Bizottság részéről Gereben István, az Európai Szabad Magyar Kongresszus részéről Tottösy Ernő, az Amerikai Magyar Szövetség részéről Koszorús Ferenc, a Kanadai Magyarok Szövetsége részéről Gyallay-Pap Domokos, a Committee for Human Rights in Rumania részéről Hámos László, Latkóczy E- mese, Szekeres János és Szekeres Zsolt. A magyar csoport madridi elhelyezését és eligazítását, áldozatos módon, fáradhatatlanul végezte idősebb Szekeres János és melegszívű felesége. A magyar szervezetek előkészítő tevékenysége során a résztvevő országok delegátusai időben megkapták a magyarországi helyzetet, valamint a romániai és csehszlovákiai magyar kisebbségek elnyomását összefoglaló három nyomtatott memorandumot. Ezek nagy tárgyi tudással, magas színvonalon és a legrészletesebben ismertették a jelenlegi állapotokat és a sérlemek legfrissebb adatait. A memorandumok úgy tekinthetők, mint a szabad világban 21
