Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 2. szám
élő magyarok áldozatos munkával elkészült közös alkotása, s mint ilyenek, komoly visszhangot keltettek, s a magyar kiküldöttek számára kedvező fogadtatást készítettek elő. A hat hétig tartó konferencián a magyar kiküldöttek egy-két hetes időközökben váltották egymást. A munkamegosztás jegyében egyesek az amerikai delegátusokkal, mások a kanadaiakkal és európaiakkal építettek ki közvetlen kapcsolatot. Egyesek a magyarországi helyzetnek voltak szakértői, mások a kisebbségi kérdésnek, és voltak olyanok, akik mindkét területen tevékenykedtek. Lehetetlen részletesen ismertetni azt a sok időt és energiát felemésztő munkát, amelyet az amerikai delegáció magyar tagjai és a magyar szervezetek képviselői a hivatalos delegációk körében folytattak. Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a személytől-személyig folytatott felvilágosítás és meggyőzés eredményeként tizennégy ország kormányküldöttei nemcsak tájékozottabbak lettek a magyar nép és a magyar kisebbségek helyzetéről, hanem a tájékoztatás munka eredménye megmutatkozott a konferencia bizottságaiban elhangzott amerikai, kanadai és európai felszólalásokban is. Közvetlen és szívélyes kapcsolatok létesültek a madridi delegációk és a magyar képviselők között, sőt biztatást kaptunk a kapcsolatok fenntartás ára, személyesen és levelezésben. Valójában most már rajtunk múlik, hogy a lehetőségekkel élni tudjunk. A következő nagy alkalomra esetleg nem is kell két-három évet vámunk, mert szó van arról, hogy a madridi konferencia most folyó második szakaszában megegyeznek egy külön leszerelési és külön az emberi jogokkal foglalkozó konferencia Összehívásában még ebben az évben |l980-ban — azóta sokminden megváltozott — szerk. j. Felmerül a kérdés, hogy a magyarság emberi és nemzeti jogaiért nemzetközi síkon elindított munka továbbfolytatásának megvannak-e az előfeltételei? A tárgyi felkészültség, a feladatvállalás készsége, a lelkesedés megvan, de egy kontinenseken átnyúló szervezéshez szükséges legminimálisabb anyagi alap is hiányzik. Szükség volna egy Helsinki Figyelő Szervezet felállítására, a 27 nyugati országgal való rendszeres kapcsolattartásra, állandó jellegű tájékoztató szolgálat működtetésére szóvan és írásban, látogatásokra, utazásokra, az ezután esedékes értekezleteken való részvételre. Egy kis magyar csoport szívós, önzetlen munkája a magyar ügyet helyi színvonalról nemzetközi színvonalra emelte. Hogy ezt a nemzetközi fórumot meg tudjuk tartani és tovább tudjuk fejleszteni, ahhoz a madridi csoport személyes erőfeszítése nem elegendő, ahhoz a szabad magyarság erkölcsi és anyagi támogatása a döntő előfeltétel. A magyar csoport tevékenységét amerikaiak, európaiak elismeréssel méltatták. Hivatalos helyről olyan megállapítás hangzott el, hogy a zsidó képviselet után a magyar volt a legszervezettebb, legfegyelmezettebb, legeredményesebb "lobby.'' Pedig eszközeink, anyagi erőnk minimális volt. Ha a szabad magyarság megteremti az emigráció átfogó nemzetközi tevékenységének feltételeit, valljuk, hogy felkészültségben, teljesítményben egyetlen más nép mögött nem maradunk el. — 22
