Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 2. szám
TA HT® CST® Kovács Imre (New York): TANKÖNYV KÜLFÖLDI FIATAL MAGYAROKNAK A magyar emigráció egyik legnagyobb problémája, miként Őrizheti meg az anyanyelvet a második vagy harmadik nemzedékben. Hiába beszélnek magyarul a családi körben a gyerekek és a fiatalok, a környezet (iskola, munkahely) befolyására az angol általános használatával bizony felejtik, ha nem éppenséggel elfelejtik vagy idővel legfeljebb csak érezhető nehézkességgel beszélik a magyar nyelvet. Megtartani a magyar nyelvet annyit jelent, mint megőrizni hagyományainkat, kultúránkat, nemzeti öntudatunkat, éppen ezért üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, mely jó tankönyvet akar adni a külföldre került, vagy a befogadó országban született magyar gyermekek, fiatalok kezébe. Volt néhány próbálkozás Nyugaton jó magyar nyelv- és tankönyvek összeállítására, de nem sok sikerrel. Készült Magyarországon is régebben valamiféle segédkönyv külföldi magyarok számára, de elutasította az emigráció nehogy kommunista propagandát csempészhessenek a nyelvet tanító külföldi magyar iskolákba. Volt aki gyanakvással, ellenséges érzülettel fogadta az anyanyelvi konferenciákat is, amelyeket most már sorozatosan rendeznek különböző magyarországi városokban három-négyévenként. Tartózkodtak és még mindig tartózkodnak egyes emigráns magyar szülők gyerekeik hazaküldésétől nyári táborokba, nehogy beoltsák őket kommunista, legjobb esetben "szocialista” tanokkal. Az anyanyelvi konferenciák egyik rendezője a Magyarok Világszövetsége, mely közismerten a rendszer külföldi propaganda szerve. Vezetői között vannak veterán kommunisták is, akik kimutatják a foguk fehérét a be nem törhető, meg nem téveszthető emigránsokkal, főleg a politikailag aktívakkal szemben. S vannak olyan magyarok is a rendszeresen hazajárók közt akik magatartásukkal, vélekedésükkel csak megerősítik azt a felfogást, hogy a hazai fórumokkal nem szabad szóbaállni. Most azonban az Anyanyelvi Konferenciának egy olyan tankönyve jutott el hozzám, melyről csak a legjobbakat írhatom, mi több: melyet a külföldi magyar szülők figyelmébe ajánlhatok. Ebben a könyvben szikrája sincs a kommunista propagandának, ellenkezőleg: olyan nemes, veretes hazafiság hatja át, amilyennel már régen találkoztunk Magyarországon készült kiadványban. A könyv címe: Beszéljünk magyarul, alcíme: Magyar nyelvi tankönyv külföldön élő 12-15 éves fiatalok számára. A budapesti Tankönyvkiadónál jelent meg 1979-ben. A könyv íróit: Ginter Károlyt és Szende Aladárt nem ismerem. Lektorai: Nagy Károly és Tölly Ernő közül is csak Nagy Károlyt ismerem, aki a Middlesex és a Rutgers (N. J.) egyetemek szociológia professzora és a New Brunswick-i Magyar Öregdiák Szövetség magyar iskolájának egyik vezetője, és akit sokszor kritizáltak, azt hiszem félreértéssel és megérdemeletlenül. A 256 oldalas tankönyv Magyarország és a magyar nép képzetét akarja belevésni a külföldi fiatalok felfogásába, többek közt egy igen találó versszakkal és egy kijelentés-16
