Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 2. szám
sei. A verset Petőfi írta, így hangzik: Magyar vagyok. Legszebb ország hazám az öt világrész nagy területén. A kijelentés Kossuthtől származik: Nem dicstelen lap, melyet a magyar nemzet a történelem könyvébe iktatott. Ezzel az alaphanggal viszi végig a külföldi magyar diákot a tankönyv történelmünkön, megismertetve vele kultúránkat, hagyományainkat, nemzeti nagyjainkat és népdalainkat. Különös erőssége a könyvnek, hogy a családot magasztalja, mint a társadalom legfontosabb sejtjét, a magyarság tudatának hordozóját, minden nehézségen át a tdlélés szimbólumát. Nagyszülőkről, apáról, anyáról, testvérekről legjobb költőink idézésével szól, ami a fiatal szívekben csak melegséget és büszkeséget gerjeszthet. Megható és szívmelengető, ahogy a könyv Szent Istvántól Kossuth Lajosig feleleveníti a magyar történelem legdicsőségesebb fejezeteit. Pontosan ismerteti, hogyan kapta az első király II. Szilveszter pápától a Koronát, mit jelent a magyarság történetében és öntudatában a szent ereklye. Megismerheti a külföldi magyar fiatal, miként védekezett az ország az idegen betörések, hódító szándékok ellen. Hunyadi János, Kapisztrán János és Dugovics Titusz hősiessége Nándorfehérvárnál, a magyar honvédseregek diadalmas győzelmei, majd a túlerővel szemben elbukásuk olyan érzékelhetően tárul elénk legnevesebb íróink beszámolóiból, hogy felnőtteknek is tanulságos olvasmányul szolgálhatnak. Ismerteti a tankönyv a magyar nép szorgalmát, a magyar föld kincseit. Kirándulásokra viszi olvasóit a képzeletbeli Körmöczi családdal a legnevezetesebb történelmi és ttírisztikai helyekre. Persze, hogy foglalkozik a könyv az ország iparosításával, és nem Rákosi tervgazdálkodásával, hanem Gr. Széchenyi István reformtörekvéseivel és a Lánchíd felépítésével. Megtanulja a külföldi fiatal magyar hogyan gazdálkodik a nép, színes beszámolókból élheti át az évszakok változását, a vetést, az aratást, a szüretet, mind-mind olyan élményként, mely a hazaszeretettel összeforr. Magyar felfedezők és tudósok munkáit Körösi Csorna Sándor ázsiai títjával, Irinyi János és Puskás Tivadar találmányaival, Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalgyűjtésével illusztrálja. Rövid történetek és a versanyag gondos válogatásával a könyv szinte teljes áttekintést ad a magyar irodalomról egészen napjainkig, beleértve az erdélyi, felvidéki, délvidéki, sőt a nyugati magyar irodalmat is, kizárólag a tehetséget használva mércéül. Jól tudom, emigrációnk nagy részét nem könnyű meggyőzni egy hazai munka értékéről, biztosan engemet is gyanúba fognak amiért dicsérem ezt a tankönyvet, de vállalom minden soromért a felelősséget, s az ajánlásomért, amire büszke vagyok. A gyanakvóknak csak azt mondhatom: olvassák el mielőtt gyermekeik kezébe adják, a közvetlen élmény majd meggyőzi őket, hogy nem ártalmas, sőt nagyonis hasznos munkát tartanak kezükben. Mielőtt a Beszéljünk magyartíl c. tankönyv megjelent volna, nyolc fejezetét kipróbálta és véleményezte a New Brunswick-i Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör Hétvégi Magyar Iskolájának Kossuth osztálya az 1978. tavaszi félévben. Tanárok, tanítók, diákok és szülők egyaránt elfogadták és kiadásra ajánlották. New Brunswick New Jersey államban az amerikai magyarság egyik legfontosabb kulturális 17
