Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 1. szám
netes módon dokumentálja, hogy a magyar kálvinizmus, éppen a mi korunkban, szemünk láttára ment át történelme legsúlyosabb válságán, A tanulmány kimutatja, "miként tolódott át a magyar hagyományokkal mélyen átjárt, eredendően nyugati vívmány Kelet törvénye és uralma alá, hogy viselkedett ebben a mindjobban elidegenülő világban, milyen próbatételek és kísértések elé került és hogy próbált rájuk válaszolni, hogy torzult el szervezete, miként tévelyedtek el vezetői, milyen politikai kizsákmányolásnak vetették alá és hogy igyekeztek lelkét kicserélni" (135. old.). A helyzet 1962 óta csak súlyosbodott. Az azóta hozott rendelkezések következtében az egyház önkormányzata puszta látszattá zsugorodott. Az Isten egyeduralmát hirdető kálvinizmus hangját elnémították. Megszólalt helyette a hivatalos egyházkormányzat egyedül engedélyezett hangja, hogy érvényt szerezzen egy új teológiai látásnak, mely a magyar lét romjain keletkezett. Isten nélkül berendezkedő társadalmi rendet a megváltás pozitív hatásának tekinti és ennek igenlését a keresztyén hit tartalmává teszi. Magyarországon nincs többé az egyházkormányzattól független olyan sajtóorgánum, mint pl. volt a Kálvinista Szemle a második világháborút megelőző vitatott időkben. Külföldön is elhallgatott az egyetlen kritikus hang, a Szabad Európa protestáns adásának kálvinista hangja (éppen Gombos Gyula szerkesztésében), mely adás több, mint két évtizeden át tartotta kezét a magyar egyházi és közélet pulzusán. Tette pedig ezt közvélemény-formáló erővel. Amikor országhatáron belül és kívül elnémult az egyház lényegéhez tartozó pozitív bírálat szava, megszólalt a Református Hírek, mint egy a hivatalos egyházi körök véleményétől és minden hazai befolyástól független, először csak magyar nyelven, most már angolul is megjelenő hírszolgálat. A Református Hírek nem gyülekezeti lap, nem hitmélyítő folyóirat. Azt van hivatva dokumentálni, hogy a Gombos Gyula által leleplezett szűk esztendők, minden gazdasági fellendülés ellenére, hogyan nyúlnak be, megrendítő valóságban, egyházi és nemzeti életünk jelenébe. Természetesen, a Református Hírek hangvételére is vonatkozik az apostoli intés; "Szeretettel mondjuk meg az igazat” (Efézus 4; 15). Korunk nagyobb múlasztása azonban hovatovább nem a szeretetlenség, hanem az igazság elhallgatása terén mutatkozik. Sokan beszélnek a szeretet hiányáról, de kevesen emelnek szót az eltiport igazság mellett. Az apostoli intelem időszerűsége ez: Szeretettel ugyan, de mondjátok ki és ami még ennél is fontosabb, írjátok meg az igazságot. Mert az igazság kimondása és megírása is adógaras, azzal is tartozik az egyház a császárnak.— Gereben István (Rockville, MD); NÉHÁNY HELYESBÍTŐ SZÓ A MAI MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZAK KAPCSOLATÁRÓL Sinor Dénesnek az ITT-OTT 12. évf. 4. számában, "Néhány szó a mai magyar állam és az egyházak kapcsolatáról" címmel közölt írását érdeklődéssel olvastam. Reméltem, hogy tudományos alapossággal, a kutató tárgyilagosságával, a magyar szellem tisztességével készült tanulmányt veszek kezembe. Tévedtem. Sinor írása az 1950-es évek elején divatban volt szemináriumok szellemét, hangját 12
