Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 4. szám
Egy negyedik — fiziológiai — Nobel-díjaa, Szent -Györgyi Albert, 1937-ben kapta ugyan díját, de 1947-benAmerikában telepedett le. Az indokolás szerint "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában" kapta a magas tudományos kitüntetést. Amerikában főleg izomkutatással, a thymus mirigy szerepének tisztázásával, a sejtosztódás és szubmolekuláris jelenségek problémáival foglalkozik. Több területen folyó kutatásai egy közös célra is irányulnak: a rákbetegség okainak felderítésére. Hevesy György Stockholmban kapta meg az (1943-as) kémiai Nobel-díjat "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért, " de módszerét, a rádióaktív izotópok nyomjelző képességéről az Egyesült Államokban is széles körben alkalmazzák a rák korai felfedezése érdekében. Szilárd Leó Fermivel együtt irányította azokat a kísérleteket, amelyek Chicagóban az első kontrollált nukleáris láncreakcióhoz vezettek. Később a molekuláris biológia területén ért el komoly eredményeket. Fantáziája más tudományágakban dolgozó tudósokat is sikeres kutatásokra inspirált, anélkül hogy a szerzőséget magának igényelte volna. O is kapott "Atom a békéért" díjat. Teller Edét a H-bomba atyjának szokták nevezni, ez azonban heves ellenmondást szokott nála kiváltani. Annyi tény, hogy Oppenheimer lelkiismereti okokból való kiválása után ő kapott megbízást az amerikai H-bomba építési program vezetésére. Az Einsteindíjon kívül a Fermi-díjat is megkapta "a kémiai és nukleáris fizika terén végzett munkásságáért, a termonukleáris kutatás terén mutatott vezető szerepéért és a nemzeti biztonság érdekében tett erőfeszítéseiért." Tudvalevőleg matematikában nincs Nobel-díj — rossz nyelvek szerint azért, mert Svédország legnagyobb matematikusa Nobel feleségének udvarolt, s ha megnézzük a Nobel-díjjalkitüntetett svéd írók nagy számát, nem kétséges, hogy legalább egy svéd matematikus is kapott volna díjat, tehát a vetélytárs is. Akárhogy is van, neumann János részben ezért esett el a Nobel-díjtól, bár Einstein után vagy mellett a század legnagyobb matematikusaként emlegetik már. Persze ügy o is kaphatott volna díjat, mint Einstein — fizikai, a fotoelektromos-effektus törvényének felfedezéséért —, Neumann esetében legkézenfekvőbben a komputer felfedezéséért. Egyúttal ő volt az, aki a legmagasabb amerikai pozícióba jutott, amelyet magyar ember valaha betöltött; az Atomerőbízottság tajta volt. O is elnyerte a Fermi-díjat. Teljesítményei, röviden; megteremtette a kvantummechanikamatematikai alapjait, játékelméletet (theory of games) állított fel, mely a közgazdaságra és a stratégiára is alkalmazható, megállapította a legmodernebb, elektronikus számítógép alapelveit és részt vett az atombomba megépítésében. Talán még annyit érdemes megemlíteni Neumann Jánossal kapcsolatban, hogy bár Németországban folytatta — a Műegyetem elvégzése után — tanulmányait, doktorálni visszatért Budapestre. Kármán Tódor szintén nem kapott Nobel-díjat, mint matematikus és aerodinamikus, "csak" a Tudományok Nemzeti Érdemrendjét, e legmagasabb amerikai tudományos kitüntetésnek ő volt az első nyertese. Az áramvonalas szárny felfedezésével ő tette lehetővé mind a lökhajtásos, mind a hangnál sebesebb repülést. S még valami; volt idő, amikor senki sem bízott abban, hogy a hangnál sebesebb sebességet az ember kibírja. Kármán egy pillanatig sem kételkedett s az egész működését ennek az érdekében vetette be. Egyébként o volt az, aki 1917-ben egy helikoptert konstruált, ami valóban repült is. Asbóth az 8 segéde volt, s Asbóthnak sikerült 1928-ban az első kormányozható helikoptert megépí18
