Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 2. szám
töltött évek múltán (76 márciusában indult el a kérvény) |l978j júliusában segítségemre jött a Deutsche Forschungsgemeinschaft. Noha csak egy évre, mintegy próbaidőre, rendes fizetést biztosító kutató-ösztöndíjat nyújtott a Hamburgi Egyetemen át. Forma szerint a japán tanszék feje a munkaadóm, s a felelősség is vállára nehezkedik, de aligha vall miattam szégyent. Nagyon hálás vagyok neki, hiszen ha nem kezeskedik értem, utolsó kőtelem is elszakad. Csak a sok munka maradt volna meg anyagi eredmény és egyetemi kapcsolódás nélkül. Márciusban egy évre szóló meghosszabbítást kérhetünk. Természetesen be kell mutatni az időközben elért eredmények lényegét, a kutatás módszerének, főként pedig a hangmegfeleléseknek szakszerű összeállítását. Ennek alapján adják majd javaslatukat vagy elvető véleményüket a véleményezők. Az eredetileg két évi munkaterv szerint 400 jól megalapozott uráli—japán (esetleg csak finnugorjapán vagy ugor—japán) szóegyeztetést kellene bemutatnom. Remélem megadják a második évi támogatást is, hiszen a terv egészet tartották szemük előtt, amikor egyáltalán pénzt engedélyeztek Bonnban. Persze az altáji nyelvek is beleszövődnek mind az uráli, mind a japán nyelvészek munkájába. A baj nyilván az, hogy egyetlen emberélet túl rövid az ilyen óriási terület anyagának felgöngyölítéséhez , Mi mást tehetnék, mint hogy utalok a gyanított altáji összefüggésekre, míg a kibogozást vagy későbbre hagyom, vagy másnak kell elvégeznie. Így pl. háj szavunknak finnugor rokonságát már megbizonyították (finn kuu. mordvin kuja. cseremisz koja stb.), de nem igen választható el az ótörok koju. "zsíros, hájas" szótól, sem az ójapán koju-tói, amelynek jelentése "meghízni, testesedni, termékenyedni (termőföldről szólva)", sőt ide tartozik a mongol ghoji. ghoju — "tetszetős, szép" szó is, mégpedig azon jelentésbeli kapocs alapján, hogy az állatvilágban a telt idomú testet szokták rendszerint "tetszetős"-nek mondani, mert az ilyennek bőre puha, szőre vagy tolla ragyogó, mindene egészséges, erős. Ha a japánról valóban kiderül, hogy mind az uráli, mind az altáji nyelvektől elválaszthatatlan (a japánság faj szerinti eredete eleve Szibériában keresendő!), akkor nemcsak az uráli, altáji és japán nyelvészet kasai kezdenek majd zsongani, hanem az Eurázsiával foglalkozó történészekéi, embertanosokéi, néprajzosokéi és régészekéi is. De leginkább a magyar nyelv búvárait érheti sok meglepetés. Valószínűen újból szemügyre kell majd venni az eddig végzett szófejtéseket. Ahogy határ szavunkról kiderült, hogy mégsem szláv eredetű (Zsirai Miklós még annak mondta), hanem a magyar hat igénkből származott és uráli rokonsága van, úgy az is napvilágra kerülhet, hogy az ójapán photori "határ, határszél, környék” szintén hozzá tartozik. Más szóval, új távlat, új munkaterület nyílhat meg nyelvünk szerelmesei előtt és talán új bizodalom száll a csüggedő szívekbe. Talán mégsem csalatkoztak eleink, amikor messze keletről származtatták magukat. Az új eredmények nem vetnék sutba a finnugor, avagy tágabban uráli nyelvrokonságot, hanem szakszerű módon bővítenék az eddigi keretet, kiegészítvén a hiányos részeket és remélhetően kiderítvén az eddig megfejtetlen alapszavak tetemes részének eredetét. Ha úgy lenne, bátrabban beszélhetnénk népünk Távol-Keleten élő rokonairól. Példájuk erősíthetne, taníthatna bennünket. Számban, tudásban, józanságban növekedést tanulhatnánk tőlük! — Kazár Lajos, Hamburg ITT-OTTnak: A téli szezon igen jól kezdődött. Előbb jött az albertai kormány kitüntetése |másolat mellékeivel irodalmi és bibliográfiai eredményeimért. Azt követően pedig a kanadai földművelésügyi miniszter engem terjesztett elő az 1979. évi egyetemi díszdoktorátusra. Erről még nem érkezett határozott döntés, de egy kis égi támogatással talán szerencsénk lesz. S talán az is érdekel benneteket, hogy 39