Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 2. szám

töltött évek múltán (76 márciusában in­dult el a kérvény) |l978j júliusában segít­ségemre jött a Deutsche Forschungsge­meinschaft. Noha csak egy évre, mintegy próbaidőre, rendes fizetést biztosító kuta­tó-ösztöndíjat nyújtott a Hamburgi Egye­temen át. Forma szerint a japán tanszék feje a munkaadóm, s a felelősség is vál­lára nehezkedik, de aligha vall miattam szégyent. Nagyon hálás vagyok neki, hi­szen ha nem kezeskedik értem, utolsó kőtelem is elszakad. Csak a sok munka maradt volna meg anyagi eredmény és egyetemi kapcsolódás nélkül. Március­ban egy évre szóló meghosszabbítást kér­hetünk. Természetesen be kell mutatni az időközben elért eredmények lényegét, a kutatás módszerének, főként pedig a hangmegfeleléseknek szakszerű összeállítását. Ennek alapján adják majd javaslatukat vagy elvető véleményü­ket a véleményezők. Az eredetileg két évi munkaterv szerint 400 jól megalapo­zott uráli—japán (esetleg csak finnugor­­japán vagy ugor—japán) szóegyeztetést kellene bemutatnom. Remélem megadják a második évi támogatást is, hiszen a terv egészet tartották szemük előtt, ami­kor egyáltalán pénzt engedélyeztek Bonn­ban. Persze az altáji nyelvek is beleszö­vődnek mind az uráli, mind a japán nyel­vészek munkájába. A baj nyilván az, hogy egyetlen emberélet túl rövid az ilyen óriási terület anyagának felgöngyölítésé­hez , Mi mást tehetnék, mint hogy utalok a gyanított altáji összefüggésekre, míg a kibogozást vagy későbbre hagyom, vagy másnak kell elvégeznie. Így pl. háj sza­vunknak finnugor rokonságát már megbi­zonyították (finn kuu. mordvin kuja. cse­remisz koja stb.), de nem igen választ­ható el az ótörok koju. "zsíros, hájas" szótól, sem az ójapán koju-tói, amelynek jelentése "meghízni, testesedni, termé­­kenyedni (termőföldről szólva)", sőt ide tartozik a mongol ghoji. ghoju — "tetsze­tős, szép" szó is, mégpedig azon jelentés­beli kapocs alapján, hogy az állatvilágban a telt idomú testet szokták rendszerint "tetszetős"-nek mondani, mert az ilyen­nek bőre puha, szőre vagy tolla ragyogó, mindene egészséges, erős. Ha a japánról valóban kiderül, hogy mind az uráli, mind az altáji nyelvektől elválaszthatatlan (a japánság faj szerinti eredete eleve Szibériában keresendő!), akkor nemcsak az uráli, altáji és japán nyelvészet kasai kezdenek majd zsongani, hanem az Eurázsiával foglalkozó történé­szekéi, embertanosokéi, néprajzosokéi és régészekéi is. De leginkább a magyar nyelv búvárait érheti sok meglepetés. Va­lószínűen újból szemügyre kell majd venni az eddig végzett szófejtéseket. Ahogy határ szavunkról kiderült, hogy mégsem szláv eredetű (Zsirai Miklós még annak mondta), hanem a magyar hat igénkből származott és uráli rokonsága van, úgy az is napvilágra kerülhet, hogy az ójapán photori "határ, határszél, környék” szin­tén hozzá tartozik. Más szóval, új távlat, új munkaterület nyílhat meg nyelvünk sze­relmesei előtt és talán új bizodalom száll a csüggedő szívekbe. Talán mégsem csa­latkoztak eleink, amikor messze keletről származtatták magukat. Az új eredmé­nyek nem vetnék sutba a finnugor, avagy tágabban uráli nyelvrokonságot, hanem szakszerű módon bővítenék az eddigi ke­retet, kiegészítvén a hiányos részeket és remélhetően kiderítvén az eddig megfejtet­­len alapszavak tetemes részének eredetét. Ha úgy lenne, bátrabban beszélhetnénk népünk Távol-Keleten élő rokonairól. Példájuk erősíthetne, taníthatna bennün­ket. Számban, tudásban, józanságban növekedést tanulhatnánk tőlük! — Kazár Lajos, Hamburg ITT-OTTnak: A téli szezon igen jól kezdődött. Előbb jött az albertai kormány kitüntetése |másolat mellékeivel irodalmi és bibliográfiai eredményeimért. Azt kö­vetően pedig a kanadai földművelésügyi miniszter engem terjesztett elő az 1979. évi egyetemi díszdoktorátusra. Erről még nem érkezett határozott döntés, de egy kis égi támogatással talán szerencsénk lesz. S talán az is érdekel benneteket, hogy 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom