Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 2. szám
a magyar nyelvtanfolyam, melyet a Lethbridge Community College esti tagozatán tanítok, január 25-én második szemeszterébe lép. Reméljük, a felnőttek további érdeklődésének nagy szerepe lesz a megszületendő magyar fakultás sikerében, az University of Lethbridge Modem Nyelvek tanszékén, S hogy gyorsan a dicsekvés végére érjek, még elmondom, hogy a kanadai Metnik" irodalom anyagát magába foglaló bibliográfiát befejeztem, s ha minden jól megy, meg is jelenik a University of Toronto (vagy az University of Alberta) Press kiadásában, A kompiláció 2 225 irodalmi mű bibliográfiai adatait foglalja magába, A 39 nemzetiségi szépíró között a Kanadában élő magyar írók és kritikusok közel 300 művel szerepelnek: verses kötetekkel, regényekkel, elbeszélés gyűjteményekkel, színdarabokkal, s a róluk szóló tanulmányok és ismertetések adataival. — Miska János, Lethbridge, Alberta ITT-OTTnak: IV, Béla levelének másolata gyönyörű. — Flammarion diákkorom óta kedves íróm — de magunkat a mindenségben egyedül képzelni talán még a geocentrikus világnézetnél is nagyobb tévedés volna! — Padányi-Gulyás Jenő, Billings, Montana Padányi-Gulyás Jenőnek: Köszönjük a fentieket. Kissé elszomorít, hogy egyedül Te vetted észre IV. Béla levelét. Senki más meg se említette. —éji ITT-OTTnak: Három magyar folyóirat jön hazunkhoz, szorgalmasan olvassa a családom. Kitűnő cikkek és gondolatok találhatók mind a háromban, bár gondolkozásban eltérőek. Én kisebbségi magyar vagyok és életem tekintélyes részét idegen országban töltöttem — nem éltem — a magyarságom miatt. Amerikába jövet megismertem a demokráciát, és minden gyengéje és hibája ellenére szeretem ezt az országot. Először vagyok igazán szabad. Ezzel kapcsolatban mindig szomorúan olvasom a magyar újságokban a cél nélküli vitákat, civakodást a politikai, vallási és szociális nézeteltérések miatt. Hisz ez rendben is volna, ha a népünk, a magyarság, mindenhol szabad volna. De nem ez a helyzet. És pont ezért az erőnket nem szétforgácsolni kell, hanem a fajtánkat félteni, nevelni és mindenek felett szeretni kell, úgy, hogy egymásnak a véleményét tiszteletben kell tartani. Számunkra nem lehet nagyobb cél, minthogy erőssé lenni, egy boldogabb, demokratikusabb országban, ahol a nézeteltérések szabadon, parlamentárisán, vagy más szinten megbeszélhetek. Mindaddig míg tekintélyes hányada a magyarságnak meg van fosztva a jogaitól, addig más célunk nem lehet, minthogy dolgozzunk az egyességért. Ehhez viszont minden magyar jó szerencsét kíván, egységesen.—G.O., Princeton, NJ. Az MBK-nak; őszintén szólva nem tudom, hogy mit szóljak, avagy írjak. Már nem egyszer kaptam nagy összegű csekket munkáimért, de hogy valaki egy jelentős csekket küldjön nekem névtelenül és ráadásul nem kér érte ellenszolgáltatást — ez még nem történt meg velem. Különösen jó érzés volt számomra, amikor Bojtos László azt mondta a clevelandi Magyar Club estélyén, ahol átadta a csekket a nagyközönség jelenlétében, "hogy egy művészet-pártoló ismeretlen küldi neked, a Magyar Baráti Közösség és az ITT-OTTon keresztül, alkotó munkásságod megbecsüléseként," Őszintén szólva az átadás óta kutatom, hogy ki lehetett az ismeretlen művészbarát és jóakaró, de sajnos holtpontra jutottam. Ezért arra kérlek, juttassátok el köszönetemet az ismeretlen mecénásnak. Kívánom, hogy más alkotókkal szemben is ismételje meg ezt a nagyszerű gesztust. — Kondorossy László, University Heights, Ohio 40