Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 1. szám

Is érintette volna, ha röviden is — mint ahogy a népzene esetében tette —, remek alkalma lett volna példátíl Erdély népépítészetét s ezzel kapcsolatban néhai KÓs Károly munkásságát ismertetni, akit 80 éves korában még a mai magyarüldöző román kormány is kénytelen volt elismeréssel, kitüntetéssel ünnepelni közismert érdemei miatt. De ettől eltekintve is gazdagabbá, átfogóbb jelentőségűvé vál tak volna a költészetre vonatkozó szép fejtegetései.

"Századunk vámsorompőt tud ereszteni nemcsak a föld term ékeinek ki- és bevitele elé, hanem ami a néplélekből még ma is kibányászható. Bartók ma már nem vihetné bárhova a hangfelvevőjét. A század nagy gondja és vége zni való ja pedig: a népek összetársítása; a nemzetköziség annyi szép és szent szóval ismételt igéjének testté váltása. " Miyen szép és igaz szavak! Akárcsak a bizonyos mai otthoni és szomszédos színpadi produkciókra vonatkozó bírálata, amikor "népi kosztümbe öltözött táncc3oportok már-már akrobatika! forgással, szertelen sikoltozással mást sem hirdetnek, mint mámoros, diomiszoszi elégedettséget, főleg a páholysomak. Más nép-, illetve most már tömegművészetre gondolok. M Ebben is egyetértünk.

A népköltészetnek a föld annyi táján a korszerű költők munkáját is befolyásoló, fölhangoló szerepét a maga tapasztalatán alapuló igaz megértéssel tárgyalja Illyés. Kár és alig érthető, hogy ások francia, spanyol, afrikai, stb. költőt idézve a magyar példák szerzőit nem nevezi nevükön.

Illyés Gyula kis könyvét a népművészet, népköltészet idekinti kedvelőinek és tanulmányozóinak figyelmébe ajánlja: Padányi-Gulyás Jenő.

Magyar Füzetek címmel üj könyvsorozat indult Párizsban. Célja az élő magyar demokratikus gondolkodás különböző ágainak egymással való szembesítése, s e gondolatcserének a szomszédos országokban bontakozó űj eszmékkel való gazdagítása. Ezért egyaránt helyet ad az anyaországból és a kisebbségi területekről jövő írásoknak, nyugaton élő magyar közíróknak, sőt esetenként nem-magyarok munkálnak is.

A sorozat most megjelent első száma a mai magyar és keleteurópai társadalom politikai struktúráival foglalkozik, elsősorban Budapesten élő szerzők megvilágításában. Középpontjában egy vita áll a mai keleteurópai mozgás térről, amelyben két fiatal filozófus — Bence György és Kis János—vizsgálat alá veszi az ugyancsak Budapesten dolgozó Hegedűs András (szociológus, volt miniszterelnök) Angliában publikált téziseit, A vita eredetileg "szamizdat" formájában forgott közkézen Budapesten, nyomtatásban itt jelenik meg először.

Előkészületben lévő kötetek:

A magyar kisebbségek helyzete a szomszédos országokban.

Szemelvények a Budapesten forgó fontosabb "szamizdat" kiadványokból.

Tanulmányok a dolgozó osztályok helyzetéről a mai Magyarországon.

Antológia a Lengyelországi ellenzéki csoportok szövegeiből.

A sorozat szerkesztője: Kende Péter.

Előfizetés az első két számra $12. 00, s ennek fejében 2-2 pld. jár az első kőt kötetből (a kiadók u.i. azt szeretnék, ha minden előfizető egy további érdeklődőhöz eljuttatná a másodpéldányt).

Megrendelhető Európában: a Gazette Littéraire címén, 32 rue du Faubourg Montmartre 75009 Paris; É-Amerikában: Komlós Jánostól, 415 S'. Gladstone Ave., Aurora, IL , 60507. — (Komlós Jánosnál $3. OOjpéldány)

39